A gazdasági válság ellenére GDP-növekedést elérő jobbközép kormánykoalíció nehéz helyzetben van a vasárnapi litvániai parlamenti választásokon, amelyeken a baloldali ellenzék az esélyesebb. Több kisebb párt is átlépheti a parlamenti küszöböt, miközben az atomerőműről szóló népszavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen lehet.
A 2008 ősze óta kormányon lévő Andrius Kubilius miniszterelnök és pártja teljesítménye a gazdasági válság kitörése óta először mérettetik meg a vasárnapi litvániai parlamenti választásokon, és valószínűleg nem kap felhatalmazást újra a kormányalakításra.
A választói aktivitás várhatóan alacsony lesz, az új parlamentbe öt párt juthat be az induló huszonhétből. Az országgyűlési választásokkal egy időben, csakúgy, mint négy évvel ezelőtt, az ország nukleáris erőművéről is tartanak népszavazást. Akkor a bezárásra ítélt régi erőművet akarták tovább működtetni, most egy új, regionális jelentőségű erőmű építéséről kérik ki a választók véleményét.
A balti ország kormányfője, Andrius Kubilius az első miniszterelnök, akinek kabinetje kitöltötte a négyéves mandátumát az ország függetlenségének 1991-es helyreállítása óta. Az ellenzéki pártok támogatottsága ugyanakkor nagyobb, mint az általa vezetett Szülőföld Unió-Litván Kereszténydemokratáké, amely a szavazatok 9 százalékára számíthat, koalíciós partnerük, a Liberális Mozgalom pedig épphogy átlépheti az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A közvélemény-kutatások alapján az ellenzéki szociáldemokraták, valamint a baloldali populista Munkáspárt, és a jobboldali populista Rend és Igazság pártja számíthat a legtöbb szavazatra.
Litvánia választópolgárai annak ellenére válthatják le kormányukat, hogy az a gazdasági válság után talpra állította az országot, habár a munkanélküliség például kiugróan magas. 2009-ben 15 százalékos GDP-csökkenést könyvelhettek el, de 2010-ben már 1,4 százalékos növekedést produkáltak, tavaly pedig 5,9 százalék volt a bruttó hazai össztermék növekedésének mértéke. A tendencia ellenére azonban Dalia Grybauskaite elnök kijelentette, hogy az euró 2014 januárjára tervezett bevezetését felül kell vizsgálni, és valószínűleg 2017-ig nem váltja fel a közös valuta a litast.
Az ellenzéki pártok legfőbb ígérete a progresszív adórendszer bevezetése és a minimálbér emelése. Emellett Viktor Uszpaszkics, a Munkáspárt vezetője arra is ígéretet tett, hogy a most 13 százalékos munkanélküliséget nullára redukálja 3 év alatt. Elemzők azonban nem tartják valószínűnek, hogy Grybauskaite elnök az orosz származású Uszpaszkicsot bízná meg kormányalakítással.
A politikus ellen ugyanis adócsalás miatt zajlott eljárás 2006-ban, ami elől Moszkvába menekült, visszatért, és 2008-ban parlamenti mandátumot szerzett a litván parlamentben. A mentelmi jogát felfüggesztették ugyan, ám ekkor az Európai Parlamentben lett képviselő, és ezzel újabb immunitást nyert, amit az EP szintén felfüggesztett. Ez a lépés Uszpaszkics szerint egyértelműen az Európai Parlament antidemokratikus voltát bizonyítja.
Nem Uszpaszkics a politikai paletta egyetlen színes jelensége. Mivel a legtöbben biztosra veszik a szociáldemokrata győzelmet, a választás legérdekesebb kérdése, hogy vajon átlépi-e a parlamenti küszöböt a Bátorság ösvénye (Drasos kelias) fantázianevű, többek között korrupció-ellenes párt, amelyet az AFP szerint 6,5 százalékra mértek.
A litván Kedys család szimpatizánsaiból párttá fejlődött mozgalom egyik legfőbb célja a pedofília elleni harc, vezetőjük egy Neringa Venckienė nevű bírónő.
Venckienė fivére nem volt hajlandó a bírósági rendelkezés ellenére sem visszaadni a lányát az anyjának, akit azzal vádolt, hogy a gyermeküket pedofiloknak szolgáltatta ki. A bíróság a vádat nem látta bizonyítottnak. A férfi, hogy igazát bizonyítsa, videót adott közre a kislány vallomásával, amit a médiában is többször bemutattak. A tömeg ekkor kezdett gyülekezni a Kedys család háza körül, tiltakozva a bírósági végzés végrehajtása ellen. Kedyst 2010-ben holtan találták, miután állítólag köze lehetett egy bíró, és az anya testvérének egy évvel korábbi megöléséhez. Bátjya halála után Venckienė nyerte el unokahugának felügyeleti jogát.
Venckienė lett az egyik legbefolyásosabb médiaszemélyiség, pártja meglepően népszerű, szavazataik főleg a Rend és Igazság párt híveitől jönnek majd. Nem mellékesen Vytautas Landsbergis, Litvánia első elnöke a kezdetektől támogatja a Kedys családot és a ház körül letelepedő szimpatizánsokat. Őket azokhoz hasonlította, akik 1991-ben a tévétornyot védték a szovjet csapatokkal szemben.
Ahogy 2008-ban, idén is összekötik egy nukleáris témájú referendummal a voksolást. Négy évvel ezelőtt nem volt érvényes a szovjet időkben épített, Csernobil-típusú Ignalina atomerőmű további működtetéséről kiírt népszavazás, melynek bezárását az Európai Uniós csatlakozási szerződésben írták elő Litvániának.
A konzervatív kormány az ország energiafüggetlenségének biztosítékát az újonnan megépítendő Visaginas atomerőműben látja.
Az atomerőmű regionális jelentőséggel bírna, Lettország és Észtország mellett Lengyelország is részesülne az így termelt áramból. A mostani kabinet támogatja a projektet, míg az ellenzék túlságosan drágának tartja azt, és egyáltalán nem tartja biztonságos alternatívának az atomenergiát. A várakozások szerint a referendum, mely amúgy sem ügydöntő, nem lesz érvényes az alacsony részvétel miatt.
Az ellenzék a fiatalokat és az emigránsokat mozgósítandó igyekezett elérni, hogy az idei választásokon már lehessen elektronikus úton is szavazatot leadni, ám ezt a törekvést kormányzati oldalról nem támogatták.