A szeptemberi parlamenti választás után folytatódik tovább Fehéroroszország elszigetelődése, mondta Kontra Ferenc, a nyáron hazatért minszki nagykövet, aki Dzianis Melyantsou-val a Belorusz Stratégiai Tanulmányok Intézetének (biss) munkatársával együtt Fehéroroszország a választások után címmel tartott előadást a Magyar Külügyi Intézetben.

A nagykövet szerint nem volt demokratikus és átlátható a választás folyamata. Kontra példaként említette, hogy a keddtől vasárnapig tartó előzetes választási szakaszt – amelyben például a katonák, az egyetemisták, az orvosok többsége szavaz – nem tudják egész héten ellenőrizni a megfigyelő missziók. Emellett nem őrzik megfelelően a dobozokat, és a szavazatok számolását sem lehet megfelelően követni.

Belpolitikai téren nem sok változás történt a választással Aljakszandr Lukasenka tekintélyelvű rendszerében. Melyantsou szerint a politikai ellenzék a nehéz környezetben nem nagyon tudott eddig összeszerveződni, ezzel szemben a civil társadalom erősebb, mint Oroszországban és Ukrajnában.

A szakértő szerint Lukasenka nyitottabb és közlékenyebb parlamentet ígért, és az is felmerült, hogy a Belaya Rust orosz mintára hivatalosan is párttá alakítsa át. A 2007-ben az elnök támogatására létrehozott szervezet – amelynek már több mint százezer tagja van – átalakítása ugyanakkor veszélyeket is rejthet magában Lukasenkának, ha ilyen formában jön létre egy közvetítő az elnök és a nép közé.

Az állam rengeteg segélyt áll – nagyon olcsó például az áram –, Lukasenka pedig a gazdaság teljesítményétől függetlenül elrendelte már, hogy 500 dollárra kell megemelni az átlagjövedelmet. Az ehhez hasonló lépéseknek azonban nincs meg a gazdasági háttere, és hiperinflációval is meg kell küzdenie az országnak. Fehéroroszország évente 8-10 százalékos GDP-növekedést produkál, ami statisztikailag jó ugyan, de Kontra szerint ez csak az orosz segítséggel lehetséges.

Külkapcsolatok terén az ország egyre jobb függ Oroszországtól. Az oroszok évi 5-10 milliárd dollárral, és például katonai felszerelésekkel fizetnek a geopolitikai hűségért, mondta Melyantsou. Kontra azt is jelezte, hogy fontos cégekben, például olajfinomítókban szerezhetnek részesedést az oroszok.

Az Európai Unióval ugyanúgy feszült a viszony, mint az elmúlt tizennyolc évben. Az EU többek között az emberi jogok megsértése, az ellenzéki pártok helyzete és a független sajtót ért támadások miatt is szankciókat vezetett be, amelyek feloldásáért például a politikai foglyok szabadon engedését követelik. 243 személy ellen van érvényben utazási tilalom, a szankciók pedig 32 vállalatot érintenek.