Nem törvényszerű, hogy egy Budapesthez hasonló méretű európai nagyvárosnak legyen tisztességes vidámparkja. Bukarestben most egy éve, hogy a gyémántbiznisz pénzéből megnyitott a vidámpark, Varsó mellett még csak nyáron kezdtek bele az építkezésbe. Budapesti példaképe a Tibidabo lehetett volna, a százéves barcelonai vidámparkot a város működteti, a látogatószám pedig rekordokat döntöget.
Ha a budapesti Vidámpark bezár, Magyarország el fog tűnni a világ hullámvasút-térképéről, legalábbis átmenetileg, amíg nem oldják meg a műemlék működtetését másképp. A most még üzemelő három játékkal, a nagybetűs Hullámvasúttal, a Kukomotívval és a Spinning Coasterrel Budapest nem állt nagyon rosszul az európai városok között. Persze a három nagyon messze van az igazi hullámvasút-nagyhatalmak számaitól, az Egyesült Királyság 167, Németország 135 vagy Franciaország 102 hullámvasútjától.
A nemzetközi hullámvasút-adatbázis, az rcdb.com szerint ugyanakkor Albániának, Bulgáriának, Horvátországnak és Litvániának is csak egy-egy hullámvasútja van, Szlovákia és Szlovénia pedig nem is szerepel a rendszerben. Ha nincs magánbefektető, nincs hullámvasutas vidámpark se, úgy tűnik, ez a főszabály.
Az 1,68 milliós Bukarestnek például 2011-ig kellett várnia arra, hogy legyen egy igazi, tisztességes vidámparkja. A Terra Parknak a héten volt az első születésnapja. Az avatásra elment a román turisztikai miniszter, de ennél több köze nem volt a vállalkozáshoz állami vagy önkormányzati szereplőnek. A vidámparkot a szintetikus gyémántbizniszben utazó Rami Dacia építette nagyjából 7 milliárd forintnak megfelelő összegért a régi Rami Dacia gyár helyére, mintegy 30 ezer négyzetméteres területre, miután a gyár elköltözött.
A Terra Park 30 játékkal nyitott meg. Vannak szolid gyerekjátékok, 310 méteres hullámvasút, óriáskerék, 53 méter magas, zuhanós torony is. A fizetés pontrendszerrel, lényegében úgy működik, hogy annál többet kell fizetni, minél többször akar az ember felülni valamire. A játékok ára változó, a legdrágább játékon egy menet körülbelül 930 forintba került, a legolcsóbbra már 370 forintért is fel lehet jutni. A megnyitón a Rami Dacia szóvivője azt mondta: az első évben 600 ezer látogatóban reménykednek (a budapesti vidámparkban 300 ezer körül volt az éves látogatószám), és figyelembe véve a mostani gazdasági körülményeket, nem várnak profitot az első három évben.
A Rami Dacia 7 milliárdos kiadása aprópénz ahhoz képest, amennyibe a varsóiak vidámparkja fog kerülni. Lengyelország eddigi legnagyobb szórakoztatóparkjának az építése nyáron kezdődött, a beruházást 620 millió eurósra, azaz több mint 172 milliárd forintosra becsülik. Az Adventure World Warsaw nemcsak egy szimpla vidámpark lesz, hanem egy óriási, 230 hektáron elterülő vegyes kompexum fedett akvaparkkal, éttermekkel, boltokkal, hotelekkel, vigalmi negyeddel. A 24 játékosra tervezett vidámparkba is visznek egy kis pluszt: a mitológia, a legendák világa adja majd a hangulatot, lesz loch nessi szörny, sárkány, Arthur Király.
A projektet egy luxemburgi székhelyű, nemzetközi konzorcium finanszírozza. A megnyitót 2015 márciusára tervezik. Az első évben 2,6 millió vendéget várnak, és abban bíznak, hogy a következő években évi 3 százalékos növekedést fognak tudni produkálni. A vidámpark nevében ugyan a Varsó név szerepel, de valójában jó félórányi autóútra lesz a lengyel fővárostól, Grodzisk Mazowiecki nevű településen.
A hamburgiaknak is autóba kell ülniük, ha komolyabb vidámparkozásra vágynak. Németország második legnagyobb, 1,79 milliós városában a Dom csak időszakosan működik a Sankt Pauli piactéren, és az egyébként is sokkal inkább az evés-ivásról szól, mint az adrenalinról. A legközelebbi ilyen vidámpark a Heide-Park, Soltauban, körülbelül egy órányira Hamburgtól délre.
A tulajdonos a Merlin Entertainments. Ez a brit cég a világ második legnagyobb turistalátványosság-működtetője. Csak a Disney előzi meg őket, hozzájuk tartoznak a Legolandek, a London Eye és a Madame Tussaud panoptikumok is. A Heide Park régi darab, 1978-ban nyílt meg. 850 ezer négyzetméteren 40 játék működik, hullámvasútból például 8 is van.
Itt ugyanaz a napijegyes rendszer működik, mint Budapesten, fix összegért bármennyit rázkódtathatja magát az ember. A jegyek viszont több mint kétszer annyiba kerülnek, mint nálunk. A legdrágább napijegy 39 euró, vagyis nagyjából 10800 forint. Az éves látogatószám így is egymillió felett van.
Ennél jóval szerényebb látogatószámnál is ünnepelhetett már a barcelonai Tibidabo. Európa második legöregebb, bő százéves vidámparkja kilóg az európai vidámparkok sorából, mert hasonló háttérrel működik, mint az utolsó napjait élő budapesti. A Tibidabót a köhögéscsillapító cukorkáival nevet szerzett Salvador Andreau alapította 1899-ben, és 1901-ben nyitott meg a nagyközönség számára. Története során sok magánkézen ment át, de most Barcelona 100 százalékos tulajdonában van.
Szponzorokat is sikerült viszont szerezni a Tibidabónak, a vidámpark honlapja szerint többek közt a Coca Cola és a Haribo is pénzeli. Megőriztek néhány régi játékot, mint például az Őrtornyot, ami 1921-ben kezdett működni, de folyamatosan modernizáltak is a az évek alatt. Most 25 játékból lehet választani, körülbelül 7800 forint a legdrágább jegy, amivel bármire bármennyiszer fel lehet ülni. Az utóbbi években egyre jobban megy a Tibidabónak. 2010-ről 2011-re tíz százalékot nőtt a látogatószám, 2011-ben 442 693 jegyet vettek. A jó széria idén is folytatódott, a 2012-es szezont látogatórekorddal kezdték. 1999 óta nem volt a vidámparknak annyira jó hónapja, mint most márciusban, amikor naponta átlag 4567-en jöttek el. A spanyol fővárosi honlap szerint az újdonságok, a parkoló fejlesztése, a Facebook-oldal felturbózása és a kedvezményes családi kártya terjedése is belejátszott, hogy most itt tartanak.