Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban szavazott a 2013-as uniós költségvetés parlamenti olvasatáról, valamint a közeljövő pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentésről.
Az Európai Parlament (EP) kedden tartott szavazást a 2013-as, európai uniós költségvetésről, valamint a 2014-2020-as időszak pénzügyi kerettervével kapcsolatos időközi jelentésről. Surján László néppárti EP-képviselő elmondta, hogy a képviselők mindkét esetben megerősítették: kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni.
Az Európai Parlament saját olvasatában a 2013-as kötelezettségvállalások szintjét 151,1 milliárd euróban, a kifizetések szintjét 137,9 milliárd euróban határozta meg. Ez a közösségi szinten összegzett bruttó nemzeti jövedelem 1,13, illetve 1,03 százalékát jelenti. Ezzel az elképzeléssel az EP a kötelezettségvállalásokban 1,5 milliárd euróval, kifizetésekben 5,3 milliárd euróval adna többet 2013-ban közösségi célokra, mint a tagállami kormányok testületét jelentő tanács.
A szavazás során megerősítették azokat a módosító indítványokat, amiket a magyar néppárti EP-képviselők nyújtottak be. A Magyarország számára fontos indítványok a kutatás-fejlesztésre, az uniós szomszédságpolitikára, a határőrizet erősítésére és az iskolatej-programra adnának több forrást.
Az EP-szavazás után már most pénteken egyeztető tárgyalás kezdődik az EP és a tanács között, ami a tervek szerint november 9-én zárul. A 27 fős EP-delegációnak tagja lesz Surján László is. A kohéziós politika területén a képviselők jóváhagyták az EP költségvetési bizottságában Surján László és Salvador Garriga EP-képviselő által javasolt emeléseket, amelyek nyomán erre a célra a Tanács javaslatánál 1,6 milliárd euróval adna többet a parlament.
Surján a szavazás után elmondta, hogy ez az emelés Magyarországon főképpen a kohéziós alapból megvalósuló beruházásokat, a közép-magyarországi régiót és a határon átnyúló együttműködéseket érintheti, amelyek finanszírozását a tanács megnyesné. A képviselő arról is beszámolt, hogy a magyarországi régiókat érintő konvergenciaprogramok forrásait magyar-lengyel kormányzati összefogással már korábban sikerült megvédeni a tanácsban.
A 2014-2020-as pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentéssel kapcsolatban Surján kiemelte, hogy a dokumentum szerint az uniós kohéziós politika a befektetések, a fenntartható növekedés és a versenyképesség stratégiai eszköze, továbbá az európai szolidaritás fő pillére. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy ez a terület szilárd és fenntartható pénzügyi keretre támaszkodjon, és a finanszírozást legalább a 2007 és 2013 közötti időszak szintjén tartsák. A többéves pénzügyi keretterv fő számairól először a novemberi EU-csúcson vitáznak majd az állam- és kormányfők. Megállapodásuk végleges elfogadásához az EP-képviselők többségének az egyetértése is szükséges.