Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy „idén valóban nem kerül sor a már hagyománynak mondható interaktív műsorra, azonban más formában lehet majd kérdezni Putyintól”. A Kommerszant című befolyásos orosz napilap szerdai közlése szerint ezt egy november végi nagyszabású sajtótájékoztató fogja pótolni.

A kérdezz-felelek típusú, élő műsort Putyin 2001 óta minden évben megtartotta, és válaszolt az  interneten és telefonon feltett kérdésekre. A hagyomány 2008 és 2012 között sem szakadt meg, amikor Putyin második elnöki mandátuma után kénytelen volt átülni a kormányfői székbe, mivel az orosz alkotmány csak két egymást követő ciklust engedélyez az államfő számára.

Egyes információk szerint az elnök stábja attól tart, hogy az élő adásban eldurvulhatnak a dolgok.

Az utóbbi évben százezrek vonultak az utcára, hogy a választási csalások ellen tiltakozzanak. A legutóbbi orosz választásokon a Dmitrij Medvegyev államfőből és Vlagyimir Putyin kormányfőből álló hatalmi tandem tagjai egyszerűen helyet cseréltek. A manővert és a választásokat számos bírálat érte a nyugati országok és orosz ellenzéki szervezetek, újságírók és külföldi választási megfigyelők részéről.

Bárki lehet hazaáruló

Közben az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács jóváhagyta azt az új törvényt, amely jelentősen bővíti a hazaárulás fogalmát. Ahhoz, hogy a tervezet törvényerőre emelkedjen, már csak ki kell hirdetni.

Bírálói szerint a törvény újabb eszközt ad az államfő kezébe, aki más törvények szigorításával már elérte, hogy szigorúbban lehessen fellépni az utcai tiltakozókkal, a segélyszervezetekkel és az ellenzéki vezetőkkel szemben.

A hatályos szabályozás a kémkedést vagy idegen ország olyan jellegű segítését tartja hazaárulásnak, amely kárt okoz Oroszország biztonságának. Az új törvény viszont ezt kiegészíti az orosz „alkotmányos rend, szuverenitás és területi, állami integritás” elleni lépésekkel, és megőrzi a jelenlegi húsz év maximális börtönbüntetési tételt.