Az uránbányával egyidejűleg egy különösen nagyméretű szénlelőhelyet is felfedeztek, amely a becslések szerint 51 milliárd tonna szenet rejt. A tájékoztatás szerint a kutatást egyszerre folytatták az urán és a szén után. A Belső-Mongólia középső területén, Tajing térségében lelt ásványi kincsnek köszönhetően jelentősen megnő a hazai uránkínálat, és biztonságosabbá válik az atomerőművekhez szükséges uránellátás.

A tíz hónapig tartó feltárásban körülbelül 500 különböző szakemberből álló csapat vett részt, miután a fúrás közben ellenőrizték a radioaktív sugárzást. Kína 2008-ban fedezte fel első azonos típusú, 10 ezer tonna kapacitású uránlelőhelyét az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terület Jili medencéjében. Korábbi híradások arról számoltak be, hogy Kína a japán atomkatasztrófa által keletkezett piaci űrt is kihasználva keresi a lehetőségét külföldi, így például afrikai és kanadai urán vásárlására, illetve iparági vállalatokban tulajdonosi részesedés szerzésére.

A kelet-ázsiai óriás viszonylag későn, 1985-ben csatlakozott a polgári célú nukleáris energiatermelők táborához. Az idén májusig Kínában 16 reaktor termelt villamos áramot, ez 2011-ben az össztermelésnek mindössze 1,85 százalékát jelentette. A kormány októberi döntése értelmében biztonsági okokból felfüggesztik az engedélyek kiadását új atomerőművek építésére, és 2015-ig csak kisszámú, kizárólag harmadik generációs atomreaktort helyezhetnek üzembe a keleti part menti területeken.