A Kínai Kommunista Párt (KKP) Politikai Bizottságának Állandó Bizottságából (ÁB) a konzervatív kommunisták szinte teljesen kiszorították a technokratákat és a progresszív liberálisokat. Nagy meglepetés nem történt, Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa és Szunomár Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia kutatója szerint a megválasztott tagok mind a legesélyesebbek között voltak.
Matura Tamás szerint a tízévente megtartott, most befejeződött vezetőváltással Kína fordulóponthoz érkezett. Az új „Kína 3.0” gazdasági modellváltásra kényszerülhet, komoly társadalmi kérdéseket kell megválaszolnia, fel kell számolnia a korrupciót és a külkapcsolatai terén is változtatni kell eddig viselkedésén.
A MKI munkatársa a társadalmi gondok között említette a kínai egykepolitika negatív hatásait (demográfiai torzulások), a hatalmas méretű környezetszennyezést és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket. Matura szerint ma a kínai társadalom fele harmadannyit keres, mint a másik fele, Kína ezzel a világ egyik legegyenlőtlenebb társadalma.
Külpolitikában az okoz nehézséget, hogy Kína nagyhatalomként egyre jobban függ a körülötte levő világtól. A hetvenes évek végén megkezdődött gazdasági nyitás teljesen integrálta Kínát a világgazdaságba. Kína egyre több nyersanyagot importál (a kőolajnak például 60 százalékát), ami nagyobb kitettséget jelent az országnak. Pekingnek aktívabban kell majd fellépnie külföldön, hogy biztosítsa a számára létfontosságú kereskedelem zavartalanságát.
Matura Tamás szerint, ha Kínáról van szó, mindig sok a „ha”, „valószínűleg”, „esetleg” szó. Nagyon rosszak a kínai információs csatornák és csak nehezen áramlanak a hírek a külvilágba. Gyakran maguk a kínaiak is csak találgatni tudnak, hogy éppen mi történik az országban. Ez alól az ország vezetőségének kielemzése se kivétel, sokszor a volt Szovjetuniót jellemző viszonyokhoz hasonlítják a párt belső működését.
Jellemző példa, hogy a BBC olyan elemekre fordított komoly figyelt, hogy a változásokat bejelentő beszédében Hszi Csin-ping mennyit mosolygott, milyen volt a testbeszéde, mennyire volt fesztelen.
Más hírforrások arra koncentráltak, hogy milyen sorrendben vonultak be az ÁB tagjai, mert a politikai csúcsvezetés felállásának sorrendje elvileg leképezi az állami vezetés első négy emberét. Az utóbbi évtizedekben a főtitkáré volt az elnöki szék, a parlament elnöke volt a második, a harmadik a kormányfőnek volt fenntartva és a negyedik volt a népfront vezetője. Azzal, hogy Li Ko-csiang jövendőbeli miniszterelnök a második helyen vonult be, egyesek szerint a parlament elnöke elé került a politikai rangsorban, míg mások elképzelhetőnek tartják azt is, hogy Liből parlamenti elnök lesz. De ennyire valószínűleg nem kell komolyan venni a dolgot.
Szunomár Ágnes az MKI-ben tartott előadáson a kereskedelem egy másik aspektusára hívta fel a figyelmet. Az Akadémia kutatója szerint az exportorientált növekedés, ami eddig erősítette a kínai GDP növekedést, lassan kezd kifulladni. Az elmúlt években csökkent az exportnak a növekedéshez hozzáadott értéke. A kínai GDP „csak” évi 7-7,5 százalékkal bővül. Ez Európában kiváló lenne, Kínában a gazdasági és társadalmi stabilitás alsó határát súrolja.
Szunomár szerint a kínai gazdaságban szerkezeti aránytalanságok vannak, a mezőgazdaság nagyon elmaradott. Komoly különbség van a városi és vidéki területek között. Szerinte ezt maguk a kínaiak is felismerték már, hamarabb is, mint a nyugati elemzők. Kína a jövőben a belső fogyasztás felé akarja terelni a gazdaságát és egy új fejlesztési stratégiát fog kialakítani, de részben az emberek beidegződései miatt is, ez egy hosszabb folyamat lesz.
Ezeknek a problémáknak a megoldása az új KKP ÁB tagok feladata lesz. A korábban 9 tagú Állandó Bizottságnak most csak 7 tagja van. Csak az új főtitkár Hszi Csin-ping (Xi Jinping) és helyettese Li Ko-csiang (Li Keqiang) volt a tagja az előzőnek, így Matura Tamás szerint valódi generációváltásról lehet beszélni. A 200 rendes tagot és 170 helyettest számláló Központi Bizottságnak is cserélődött a 60-70 százaléka, ami csak erősíti ezt a folyamatot.
Az új ÁB politikai elképzeléseiről nem sokat tudni. Mivel azonban nem most kerültek a hatalom közelébe, hanem korábban is részt vettek a vezetőség munkájában, kezdetben valószínűleg a korábban megkezdett folyamatokat fogják folytatni (például az éppen érvényben levő ötéves gazdaság terv végig vitele).
A későbbi időszak bizonytalan, de a mostani vezetés a jelek szerint szigorúbb lesz az előzőnél. Matura szerint az igazán progresszív jelöltek közül egy se jutott be az ÁB-be. Ugyanígy csökkent a távozó Hu Csin-tao elnökhöz köthető technokrata frakció erőssége, és a hatalom egyértelműen a konzervatív kommunisták felé tolódott el. Őket Csiang Cö-min volt államelnök támogatja a háttérből. A külföldi megfigyelők se értenek egyet teljesen, hogy mit fog jelenteni a konzervatívok megerősödés. Azt viszont mindenki biztosra veszi, hogy ha a vezetőségen múlik, akkor a sokszor emlegetett politikai reformok és Kína demokratizálódása a távolabbi jövőbe tolódik.