Izraeli légicsapások értek vasárnap hajnalban egy médiaközpontot Gáza belvárosában, és legalább hat újságíró megsebesült. A Sova és Huszari nevű médiaközpontban működik egyebek között a libanoni központú al-Kudsz tévé, a német ARD, a Kuvait tévé és az olasz RAI helyi irodája. A sebesültek mind a Hamász palesztin radikális szervezethez közel állónak tartott al-Kudsz alkalmazottai. Egyikük elvesztette az egyik lábát - közölték kórházi források.

Az épületegyüttest érő első rakétacsapás után mindenkit kimenekítettek, és ezután még legalább két rakéta eltalálta a komplexumot. Szemtanúk szerint az épülettömb súlyosan megrongálódott.

A Gázai övezet északi részén találat ért házakat, és két palesztin meghalt - közölték palesztin orvosi források.

A másik oldalon egy palesztin rakétatámadásban romba dőlt egy négyszintes társasház vasárnap az izraeli Askelónban. A Gázai övezetből indított rakéta átütötte az épület tetőszerkezetét és két felső emeletét. A mentőcsapatok kutatnak az esetleges áldozatok után, de egyelőre nem tudtak feljutni a ház két felső emeletén lévő lakásokhoz.

Egy másik rakéta megsemmisített néhány parkoló gépkocsit az épület közelében. Egy harmadik rakétát is kilőttek ugyanoda, de azt befogta a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer. Az összecsapás ötödik napján Tel Avivban ismét megszólaltak a szirénák, de bombatalálat nem érte a várost.

Izraelnek naponta körülbelül 12-15 millió dollárjába kerül a gázai hadművelet - legalábbis ezt a becslést tette közzé vasárnap a Jiszráél Hajóm című napilap katonai szakértőkre hivatkozva. Minden egyes, palesztinok által kilőtt rakéta semlegesítése szerintük mintegy 60 ezer dollárral terheli a költségvetést, ennyibe kerül ugyanis a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer által ilyenkor kilőtt két elfogórakéta. A légvédelmi rendszer régebben működő egységei egyszerre még két rakétát lőnek ki egy célpontra. Csak a legutóbb hadrendbe állított, korszerűbb radarokkal és vezérlőrendszerrel ellátott ötödik légvédelmi üteg használ egy-egy rakétát egy célpontra.

A Vaskupola alkotja az izraeli légvédelmi rendszer alsó szintjét: feladata, hogy a teherautó-méretű indítóállásról elindított radarvezérlésű rakétákkal a levegőben megsemmisítse az 5 és 70 kilométer közötti hatótávolságú rakétákat.

Nem kis pénzt emésztenek fel a harci repülőgépek támadásai sem, ha figyelembe vesszük, hogy a gázai hadművelet kezdete óta Izrael több mint ezer légicsapást mért a palesztin enklávéra. Egy vadászbombázó bevetése 130-190 ezer dollárba kerül, egy harci repülőgépé pedig mintegy 25 ezer dollárba. A leggazdaságosabbak a pilóta nélküli repülőgépek: egy-egy bevetésük mindössze 2500 dollárt emészt fel.

A katonai költségvetést azonban leginkább a tartalékosok behívása terheli: minden egyes katona hetente majdnem 1800 ezer dollárba kerül Izrael államnak. Ez az egyik oka annak, hogy miközben a kormány 75 ezer tartalékos behívását engedélyezte, a hadsereg eddig csak 16 ezer behívót küldött szét.

Közben Barack Obama amerikai elnök teljes támogatásáról biztosította Izraelt a konfliktusban. A vasárnapi megerősítéshez csatlakozott a brit külügyminiszter, William Hague is. Hague azonban hozzátette azt is, hogy egy szárazföldi izraeli offenzíva viszont Izrael nemzetközi támogatásába kerülhet. A külügyminiszter szerint a konfliktusért jelenleg a Hamasz viseli a feleősséget.