Szerdán délutánig nem született áttörés a gázai helyzetről Egyiptomban tartott tárgyaláson, amin Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is részt vesz. Izrael és a Hamász is törekszik a megegyezésre, de egyes pontok annyira vitatottak, hogy nehéz kompromisszumra jutni. Napközben Tel-Avivban terrortámadás volt, ami tovább borzolta a kedélyeket. Benjámin Netanjahu miniszterelnök értekezleten vitatta meg munkatársaival az újabb tűzszüneti javaslatot.
Izraeli lapok szerint a készülő megállapodásban Izraelnek kötelezettséget kellene vállalnia a légicsapások beszüntetésére, és lemondani a palesztin fegyveres szervezetek vezetőinek célzott likvidálásáról. A jövőben csak akkor támadhatna fegyveresekre, ha ezzel egy azonnali támadást akadályozna meg. Izraelnek bele kellene egyeznie a Gázai övezet blokádjának enyhítésébe is. Ez az egyiptomi határátkelők nyitva tartását jelenti, de lehet a tengerpart mentén a halászatot is engedélyeznie kellene.
Az Izraeli engedményekért cserébe a Hamász vállalná, hogy beszüntet minden támadást izraeli civilek és katonák ellen is. A Hamásznak azt is meg kellene ígérnie, hogy ezeket a szabályokat betartatja a Gázai övezetben működő többi milicista szervezettel is. Izrael elsőre 90 napos próbaidőt kérne, amikor letesztelhetik a változásokat, és csak ezután kötelezné el magát véglegesen. A Reuters szerint ez volt az a követelés, ami miatt kedden sikertelenül végződtek a tűzszüneti tárgyalások, mert a palesztinok szerint ezzel Izrael csak az időt szeretné húzni.
Az egyeztetéseket megakaszthatta volna, hogy Tel-Avivban egy buszrobbantásban 17-en megsérültek. A tárgyalások folytatódtak, de nemzetközi szinten több elítélő nyilatkozat is született, megszólaltak az amerikaiak, az oroszok és a németek is.
„Az Egyesült Államok izraeli szövetségese oldalán áll és minden lehetséges segítséget megad ahhoz, hogy azonosítsák és bíróság elé állítsák a merénylet elkövetőit” – közölte közleményében Jay Carney, a Fehér Ház sajtótitkára. Az orosz külügyminisztérium nyilatkozata szerint „Oroszország határozottan elítéli a terrorista bűncselekményt” és felszólította a feleket, hogy „azonnal vessenek véget a fegyveres szembenállásnak”.
Angela Merkel a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában elmondott beszédében a zsidó állammal való szolidaritásra szólította fel a nemzetközi közösséget, és szorgalmazta, hogy mielőbb jöjjön létre tűzszünet Izrael és a Gázai övezet között. A kancellár szerint Izraelnek joga és kötelessége megvédeni állampolgárait a Gázai övezetből érkező rakétatámadások ellen.
Irán más megközelítést választott, a parlament elnöke szerdán arra sürgette az arab államokat, hogy Irán példáját követve nyújtsanak katonai támogatást a palesztinoknak. Ali Laridzsáni szerint Irán büszke arra, hogy segítsége egyszerre „anyagi és katonai jellegű”, és „az arab országoknak, amelyek ülnek és találkozókat tartanak, tudniuk kell, hogy Palesztinának nem szavakra vagy találkozókra van szüksége”.
A diplomáciai egyeztetések közben nem állt le a Gázai övezet bombázása, illetve a Hamász rakétatámadásai sem. Az izraeli hadsereg szerint 42 rakéta csapódott be ma Izraelben, míg 20-at még a levegőben sikerült semlegesíteni. A gázai egészségügyi minisztérium szerint legalább 11 ember halt meg ma az övezetben, az ENSZ szerint pedig 10 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Magyar idő szerint délután négy óra után az izraeli haditengerészet is bekapcsolódott a harcokba, és már a tengerről is lövik a Gázai övezetet.