Perrel fenyegeti a New York Times-t a kínai Ping An biztosítócég. A világ talán legbefolyásosabb napilapja szerint ugyanis a kínai miniszterelnök családtagjainak vagyonosodásában a vállalat is jelentős szerepet játszott.
A kínai miniszterelnök és családja meggazdagodásáról szóló cikkeket több elemző is az 1971-es Pentagon-ügyirat óta a New York Times legjelentősebb tényfeltáró munkájának tartja: a cikk teljesen új fényben tünteti fel a kínai vezetőket, és az ügy felmérhetetlen politikai változásokat eredményezhet Kínában.
1971-ben a New York Times az amerikai kormánynak okozott súlyos presztízsveszteséget. Nyilvánosságra hozták egy államtitoknak minősített Pentagon-elemzés több tucat oldalát, feltárva, hogy Washingtonban több elnöki cikluson keresztül eltitkolták a vietnami háború valós történésit és célját.
A New York Times egy október végi cikkében arról írt, hogy Ven Csia-pao kínai kormányfő családtagjai az elmúlt évtizedben jelentős összegekre tettek szert, összvagyonuk jelenleg a 2,7 milliárd dollárt is eléri. A lap vállalati és hivatali írásos bizonyítékokra hivatkozva közölte, Ven anyja, felesége, fia, lánya, öccse és sógora bankokban, az ékszeriparban, az idegenforgalomban, távközlési cégekben és infrastrukturális projektekben bírnak részesedéssel, de egyebek közt még pekingi ingatlanfejlesztésben, egy észak-kínai gumigyárban, a pekingi olimpiai stadionok építésében is részt vevő cégben, jelentős részben pedig a Ping An biztosítótársaságban is érdekeltek.
A múlt héten egy újabb cikkben a lap azt állította, hogy 1999-ben a biztosítótársaság elnöke, Ma Ming-csö arra kérte az akkor miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Vent, lobbizzon a pénzügyi szektor kockázatainak csökkentését célzó szabályok lazításáért, azok rendelkezései alapján ugyanis a Ping An feldarabolása is megtörténhetett volna. A társaság végül egyben maradt, Ven rokonai később az abban részesedést vásárló Tajhung cég vezetőségébe kerültek, a vállalati részvényeket pedig jóval a piaci ár alatt vették meg.
A Ping An biztosító a leírtakra válaszul, ám a New York Times nevének említése nélkül, hétfőn közleményében úgy fogalmazott, hogy a vállalattal kapcsolatban az elmúlt időszakban megjelent sajtójelentések súlyos pontatlanságokat és ferdítéseket tartalmaznak, a tényeket eltorzítva és azokat összefüggésükből kiemelve. A cég ezért "megteszi az okozott kár nagyságának megfelelő" jogi lépéseket.
A kínai miniszterelnököt és családját képviselő ügyvédek korábban cáfolták a New York Times vádjait, a kínai külügyminisztérium szóvivője pedig Kína bemocskolásának nevezte az írást, amelyet hátsó szándékok vezettek. A cikk megjelenése óta a New York Times weboldala nem elérhető Kínában.