Iszlamisták akadályozták meg az egyiptomi legfelsőbb bíróság döntését az alkotmányozó gyűlés feloszlatásáról, amelyre válaszul a testület határozatlan időre felfüggesztette munkáját. Az alkotmányozó gyűlés sietve elfogadott alkotmánytervezete már a Muzulmán Testvériség által támogatott Mohamed Murszi elnöknél van, az ellenzék viszont a dokumentum több elemét is kifogásolja. Ez fokozhatja a megosztottságot, miközben új parlamenti választásokat ráadásul csak az új alkotmányról szóló sikeres népszavazása után tarthatnak.
Vasárnap újabb fordulatához érkezett a Mohamed Murszi egyiptomi államfő, a mögötte álló Muzulmán Testvériség támogatói, valamint az egyiptomi szekuláris, liberális ellenzék és a bíróságok között kirobbant konfliktus. A legfelsőbb bíróság vasárnap bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggeszti tevékenységét, így tiltakozik az ellene irányuló „pszichológiai nyomás” ellen, miután iszlamista tüntetők megakadályozták, hogy a bírák bejussanak a bíróság épületébe, írja a BBC.
A legfelsőbb bíróság eredetileg vasárnap döntött volna az alkotmányozó gyűlés és a parlament felsőháza, a Súra Tanács törvényességéről. Mindkettőben többségben vannak az iszlamisták, míg a szintén iszlamista többségű alsóházat már nyáron feloszlatta a testület.
Ugyanakkor már az is kérdéses lett volna, hogy a testület egyáltalán képes lett-e volna érdemi döntést hozni, mivel Murszi november 22-én olyan rendeletet adott ki, ami átmenetileg, az új alkotmány elfogadásáig jogilag megtámadhatatlanná nyilvánította döntéseit, egyben védőszárnyai alá helyezte az alkotmányozó gyűlést.
Murszi ugyanabban a rendeletben további két hónapot adott az alkotmányozó nemzetgyűlésnek az új alkotmány kidolgozására, ugyanakkor most úgy tűnik, hogy éppen ennek felgyorsításával próbálják megoldani a helyzetet. A nemzetgyűlés pénteken bejelentette, hogy elfogadták az új alkotmány mind a 234 cikkelyét, amelyről így két héten belül népszavazást tarthatnak Egyiptomban.
Ez viszont újabb tüntetéseket és indulatokat szülhet, mivel az ellenzék szerint nem vették figyelembe a javaslataikat az új alkotmány kidolgozásakor. A héten már két ember meghalt és több száz megsérült Egyiptomban a napok óta tartó országos tüntetésekben, amelyek Murszi rendelete miatt robbantak ki.
Egyiptomban a legutóbbi, szabad elnökválasztáson a Muzulmán Testvériség (MT) által támogatott Murszi győzött, de az ország lakosságának egy jelentős része egyre nagyobb félelemmel tekint az iszlamisták növekvő befolyására.
Murszinak 2012. június 30-i megválasztásakor viszonylag kevés hatalma volt, mivel a Hoszni Mubarak bukása után az országot irányító katonai tanács éppen két héttel korábban rendelt magához minden fontosabb jogkört. Beiktatása után azonban Murszi hamar megkérdőjelezte a tábornokok hatalmát, és augusztus közepén fontos átalakításokat hajtott végre a katonai tanács vezetésében, amelynek élére Mubarak után megint az egyre magabiztosabb elnök került.
Sokan azt is jelzésértékűnek, és Murszi egyértelmű szárnypróbálgatásának tartották, hogy nagyon is aktív szerepet vállalt a nyolcnapos gázai konfliktus alatt közvetítőként a palesztinok és Izrael között. Egy nappal az előző szerdai tűzszünet után aztán a nemzetközi elismertség birtokában Murszi rögtön nagy felháborodást kiváltó döntéssel olyan széles jogköröket adott magának, amelyekkel még Mubarak sem bírt.
A rendeletben kimondta, hogy a döntéseit – beleértve az eddig hozottakat – nem lehet felülbírálni. Az általa hozott döntések így „véglegesek és megkérdőjelezhetetlenek bármilyen személy vagy testület által, amíg nem ratifikálták az új alkotmányt, és nem választották meg az új parlamentet.” Azt is kikötötte, hogy a bíróságok nem oszlathatják fel az alkotmányozó gyűlést. Az államfő érvelése szerint a megbuktatott Hoszni Mubarak alatt kinevezett bírók hátráltatták volna az átmenetet a demokráciába. Az is szerepel benne, hogy az elnök minden szükséges lépést megtehet a forradalomra, a nemzeti egységre és a nemzetbiztonságra leselkedő veszélyek ellen.
Az elnök azzal érvelt, hogy a jogosítványok, amelyeket magának ítélt, valójában csak átmenetiek, és megvédik a forradalom eszméit. A TIME hetilappal készült interjújában azt mondta, az egyiptomiak 80, de inkább 90 százaléka egyetért azzal, amit tett. Szerinte nem az emberek ellen, hanem az emberekért cselekedett.
A bírók és az ügyvédek közül sokan sztrájkba kezdtek a döntés hallatára. Az ellenzék egyeduralmi törekvésekkel és a megdöntött diktatúra visszaállításának kísérletével vádolta meg az államfőt. Az elnök nem tárgyalt a különböző politikai erőkkel, hanem egyedül döntött, ami sokak szemében Mubarak idejét idézte. A bíróságok mellőzésére tett kísérlet pedig egyeseknél a hat évtizeden át tartó katonai diktatúra 1954-es kezdetét elevenítette fel.
Murszi elismerte, hogy volt némi erőszak az elmúlt héten, de szerinte ez legalább annyira szól a megbuktatott rezsimnek, mint neki. Egyiptom tanulási fázisban van, de túl fognak jutni ezen, mondta. Négy napig tartó tüntetések és több magas rangú tanácsadó lemondása után Murszi beleegyezett, hogy szűkítse a magának ítélt jogköröket, ugyanakkor az alkotmányozó gyűlés feloszlatásának tilalmából nem engedett.
A 100 fős alkotmányozó gyűlésben a konzervatívokkal együtt a Muzulmán Testvériség tagjai vannak többségben (55 fő). Az iszlamisták ellenfelei részben bojkottálják a gyűlést, mert szerintük nincs beleszólásuk az ügymenetbe. Több bírósági döntés is született, ami a gyűlés feloszlatását írta elő, de ezeket figyelmen kívül hagyták. A Testvériség úgy próbálja megoldani a válságot, hogy csütörtökről péntekre nyúló maratoni ülésen sietve befejezték az új alkotmánytervezet összeállítását, amely így szombaton Murszihoz került, és 15 napon belül népszavazást tartanak az elfogadásáról.
Az MT abban bízik, hogy ilyen rövid idő alatt is tudnák mozgósítani a szavazóikat, az új alkotmánnyal pedig azonnal hatályát vesztené Murszi népszerűtlen rendelete, és rendeződne a helyzet. Azonban az ötlet az tervezet megírásának felgyorsításáról egyesek szerint tönkretette a hitelesség látszatát az alkotmányozásban.
Az alkotmány a diktatúrából való átmenet egyik legfontosabb dokumentuma. Ez fogja meghatározni az elnök és a parlament hatásköreit, a bírók és a katonaság szerepét az új államszervezetben, és azt is, hogy mekkora szerep lesz a vallási alapokon nyugvó törvénykezésnek. A legfelsőbb bíróság ráadásul júniusban feloszlatta a parlament alsóházát, új választásokat pedig csak az alkotmányról szóló sikeres referendum után két hónappal tarthatnak.
Az állami tévé szerint a sietve elfogadott tervezetben kimondják, hogy az iszlám az államvallás. Valamint azt is, hogy a saría az alapja a törvénykezésnek, ugyanakkor a kereszténység és a judaizmus lesz a törvénykezés elsődleges forrása az egyiptomi keresztények és zsidók esetében. Azt is kikötötték, hogy egy ember legfeljebb két négyéves elnöki ciklust tölthet ki.
A tervezet ellenzői aggodalmuknak adtak hangot, amiért bizonyos elemek, például a családi értékek fontosságát hangsúlyozó cikkelyek adott esetben a szólásszabadság korlátozására lennének használhatók. Azt is kifogásolták például, hogy nem volt olyan cikkely, amely kimondaná az egyenlőséget a férfiak és a nők között.
Amr Músza ellenzéki vezető, az Arab Liga volt főtitkára azt mondta a Reutersnek, hogy az új alkotmány csak újabb indulatokat fog szülni. Egy másik ellenzéki vezető, Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) volt vezetője pedig arról beszélt, hogy ez az alkotmány a történelem szemétdombjára kerül majd, és csak szélesíti a megosztottságot.
Az biztos, hogy az elmúlt hetekben mindkét oldal támogatók tízezreit mozgatta meg maga mellett. Sokan azért is aggódnak, mert ebben a konfliktusban az iszlamisták kerültek az egyik oldalra, a szekulárisok, a liberálisok és a keresztények pedig a másikra. El akarják kerülni, hogy felekezeti megosztottság kerüljön a középpontba. Az utcára vonuló tömegek közül viszont sokan azért is elégedetlenek, mert húsz hónappal Hoszni Mubarak bukása után még mindig nem sikerült megfelelő előrelépést elérni, stabil demokráciát kialakítani.