Máris egymásnak ugrott a győzelemre álló kormánykoalíció és Băsescu elnök a román parlamenti választási kampányban, és a vasárnapi eredmények ismeretében sem enyhülhet a megosztottság. A két nagy pártkoalíció árnyékában egyre erősödnek a populisták, az RMDSZ akkor is bejuthat a parlamentbe, ha az országos átlagnál kevesebb magyar megy el szavazni, és nem ugorják át az 5 százalékos küszöböt.
Minden bizonnyal a Traian Băsescu elnök eltávolításáról szóló népszavazást is a kampány középpontjába állító mostani kormánykoalíció győz a vasárnap tartott romániai parlamenti választásokon, de ha nem lesz meg egyedül az abszolút többségük, akkor az egyre erősődő populistákra, vagy az 5 százalékos bejutási küszöb környékén billegő Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) is szükségük lehet. A szavazás után csak tovább szélesedhet a megosztottság Romániában.
A romániai parlament a 137 fős szenátusból, és a 315 fős alsóházból áll. Kiss Tamás szociológus, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, hogy a közvélemény-kutatások alapján a kormányzó szociálliberális pártszövetség, az USL nagy eséllyel 50 százalék feletti többséggel bír majd az új parlamentben. Azonban úgy tűnik, hogy a kétharmados többségre nem lesz esélye, a felmérésekben 48-57 százalékra mérték.
A választásokra összerántott új jobboldali koalíció, az ARD, amely a korábbi kormánypárt PDL-t is magában foglalja, ezzel szemben csak 20-25 százalékra számíthat. Kiss szerint a Traian Băsescu elnök mögött álló PDL már az önkormányzati választásokon is hasonló csapdahelyzetbe került: népszerűtlenségét különböző helyi és megyei szövetségesekkel próbálta feledtetni, ez azonban nem nagyon sikerült.
A 2010-ben egy médiamágnás, Dan Diaconescu által alapított, populista párt (PP-DD) már az önkormányzati választásokon is 7-8 százalék körül végzett, azóta pedig még növelni is tudta támogatottságát, vasárnap már tíz százalék fölé juthat. A bejutási küszöb környékén egyensúlyoz az 5-6 százalékra mért Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
A nagy pártok mindegyike közelebb vinné Romániát a schengeni övezethez és az eurózónához, felpörgetnék a gazdaságot és lecsapnának a korrupcióra. Az USL elsősorban a Băsescu elleni népszavazás relatív sikerével kampányolt, vagyis előszeretettel hangoztatta, hogy többen szavaztak az elnök leváltására, még ha érvénytelen is lett a referendum. Megpróbálták démonizálni az illegitim elnöknek nevezett Băsescut, emellett pedig hangsúlyozták, hogy végig kell vinni a megkezdett reformokat.
A jobboldal a demokrácia bajnokaként állította be magát szemben az USL-vel, amelynek a hatalomra kerülésük után voltak vitatott döntései, és külföldi bírálatokat is kiváltottak. Az ARD hangsúlyozta, hogy jobban megfelelnének az Európai Unió részéről támasztott elvárásoknak. Kiss szerint eredetileg láthatóan olyan kampánnyal készültek, amelyben Băsescu nem jelent volna meg hangsúlyosan, azonban a véghajrában mégis változtattak. Ezt a koalíción belüli villongások is indokolták.
„Részben ennek hatására lépett elő Băsescu, és bedobta magát” – mondta Kiss. Ez a lépés ugyanakkor a szociológus szerint a visszájára is elsülhet, mert magasabb részvételt eredményezhet, ami viszont az USL-nek kedvez. Az elnök végül az utolsó napokban konzultációra hívta a pártok vezetőit, és bejelentette, hogy értelmezése szerint majd neki kell megneveznie a miniszterelnököt. A kormánypártok szerint viszont ők nevezhetnék meg a leendő miniszterelnököt a választás után. Băsescu ezzel a kormánypárti koalíción belüli ellentétekre próbálhat rájátszani, de gyakorlati haszna nem lesz belőle.
Az elnök már jelezte, hogy nem akarja kinevezni a plágiumbotrányba keveredett Pontát miniszterelnöknek, viszont ha a harmadik próbálkozás után sem tudnak döntésre jutni, akkor fel kell oszlatni a parlamentet. A szenátus elnöke, és Ponta koalíciós partnere, Crin Antonescu viszont azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszthetik Basescut. A választás így aztán patthelyzetet is eredményezhet az elnök és a Ponta közötti viszonyban.
A két nagy szövetség árnyékában a PP-DD rájátszott az elégedetlenségre, és főként a déli területeken tudott támogatókat szerezni. Tipikus populista szlogenekkel kampányoltak: több munkahelyet és adócsökkentést ígértek, valamint államosítanák újra a gyárakat. A vezetőjük, Dan Diaconescu a kampányban teátrálisan meg is akart venni egy csőd szélére sodródott gyárat, de aztán elállt szándékától. Többek között adócsalás vádjával folyik nyomozás ellene, de ezt csak rágalomhadjáratnak nevezte.
A magyarlakta területeken leginkább a részvétel lesz a kulcskérdés, az önkormányzati választás esetében ugyanis alacsonyabb volt az országos átlagnál, és Kiss szerint most is ez várható. Az RMDSZ elsősorban azzal próbálta mozgósítani a szavazókat, hogy hangsúlyozta, ha nincsenek ott a parlamentben, akkor nincs képviselete a magyarságnak, valamint az eddigi eredmények is csorbulhatnak.
Nagy kérdés, hogy az RMDSZ eléri-e a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, ugyanakkor a párt képviselői biztosan ott lesznek a következő törvényhozásban. Ez az úgynevezett alternatív küszöbnek köszönhető: eszerint bejuthat az a párt, amelyiknek hat képviselője és három szenátora relatív többséget tud szerezni a körzetében. A 2008-as parlamenti választásokon az RMDSZ-nek ez 24 körzetben sikerült, ezért Kiss szerint szinte kizárt, hogy ilyen módon ne jussanak be.
Az új kormány nem könnyű gazdasági helyzetben veszi át az országot, és a csak két év múlva esedékes elnökválasztásig minden bizonnyal kitart a megosztottság Băsescu és Pontáék között. Egyelőre továbbra sem látszik, hogy a széttöredezett jobboldal magára találna, de nagy kérdés, hogy fel tudják-e építeni Mihai Răzvan Ungureanut a következő időszakban. Azzal pedig számolhatnak, hogy ha most nem is ez az érdeke a kormányzó szövetségnek, de hosszú távon megjelenhetnek a szakadás jelei az USL-ben.