Közbiztonsági feladatokat vett át az egyiptomi rendőrségtől a hadsereg az új alkotmány tervezetéről december 15-én tartandó népszavazás eredményének kihirdetéséig Mohamed Murszi elnök hétfői rendelete értelmében. A katonaság és a rendőrség közösen felügyeli a biztonságot az ellenzék által elutasított szombati szavazáskor, és a katonáknak joguk van civileket is őrizetbe venni.

A rendelet hétfőn, azaz egy nappal a Murszi elnök ellenzéke és támogatói szervezte tömeggyűlések előtt lépett hatályba. A Murszi mögött álló iszlamisták, illetve az ellenzék keddtől a népszavazásig nagygyűléseket szervez Kairó több pontján. A múlt héten a két tábor közötti összecsapásokban heten haltak meg, és 350-en sérültek meg.

A Muzulmán Testvériség színeiben júniusban megválasztott Mohamed Murszi a tömeges tiltakozások hatására visszavonta a saját hatáskörét kibővítő november 22-i rendeletét, de nem volt hajlandó elhalasztani a népszavazást.

A katonaság szerepvállalásáról szóló mostani elnöki rendelet emlékeztet arra a törvényre, amely még Hoszni Mubarak elnök idején volt érvényben a rendkívüli állapotról, s amelynek értelmében katonai, illetve állambiztonsági bíróságok ítélkeztek politikai másként gondolkodók és iszlamista aktivisták ezrei felett.

Bármilyen is legyen az iszlamista többségű alkotmányozó testület által sebtében kidolgozott tervezetről tartott szombati népszavazás kimenetele, a válság máris megosztotta Egyiptomot, és szakértők szerint további bizonytalanság várható egy olyan időszakban, amikor Murszinak a gyengélkedő gazdaság fejlesztésére kellene összpontosítania.

A liberálisok – Mohamed el-Baradei, Amr Musza – vezette Nemzeti Megmentési Front, valamint a baloldali Hamdín Szabahi a népszavazás bojkottjára szólított fel, illetve arra kérte a támogatóit, hogy szavazzanak nemmel. Az ellenzék szerint az alkotmánytervezet nem veszi tiszteletbe a 83 millió egyiptomi sokféleségét (a lakosság egytizede kopt keresztény), és lehetővé teszi a saría, az iszlám törvénykezés szigorúbb alkalmazását.