A következő tanévben csak 10 ezer hallgató oktatását finanszírozza teljes mértékben az állam, míg 40 ezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap, azaz a képzési költség felét fizeti az állam. Bár a részletes számokat még mindig nem közölték, a múlt hét csütörtökön kiderült: a kormány a sajtóban korábban már kiszivárgott koncepció mellett döntött.

Megnéztük, jobban jár-e az a diák, aki úgy dönt, a drasztikus keretszámcsökkentés után inkább valamelyik külföldi egyetemet, főiskolát választja. Két amerikai és hét európai ország egy-egy felsőoktatási intézményénél néztük meg, hogy ott mennyit kell fizetni a képzésért. Az összehasonlíthatóság kedvéért az egyetemeken azt vizsgáltuk, mennyibe kerül az orvosi, a jogi és valamilyen bölcsésztudományi képzés  – ha egyáltalán kell fizetni.

Jövőre Magyarországon már csak fizetős jogászképzés lesz. Ez a hat magyar jogi karon, 2012-es árakon számolva, egy tanévben átlagosan 404 ezer forintba kerül. Hasonló az ára a jogi képzésnek Hollandiában, fele ennyi Romániában, az USA-ban és Angliában viszont ennek többszöröse. A magyar diákok ezt fedezhetik az évi 2 százalékos kamattal járó Diákhitel 2-ből, így diplomájuk megszerzése után 2 milliós adóssággal kezdik pályájukat, míg a bölcsészek 1,2 millióval. Ha valaki megfelelően beszéli a nyelvet, Németországban, Ausztriában vagy éppen Finnországban ingyen is tanulhat, bár ekkor a hazainál magasabb megélhetési költségekkel kell számolnia.

A hazai orvosi képzésben részben megmaradnak az államilag támogatott helyek. A nyilvánosságra került előterjesztés szerint 1100 diák kap teljes finanszírozást, 900 hallgató viszont csak részösztöndíjat, azaz a képzési költség felét kell majd magának megfizetnie. Ezek a hallgatók tanulmányaik végére 6 millió forintos törlesztendő diákhitelt halmozhatnak fel. Akinek jó eredményei vannak és magas szinten beszél angolul vagy németül, az Berlinben, Bécsben vagy Helsinkiben tandíj nélkül tanulhat.

A táblázatban az éves, tehát az egy tanévre, két szemeszterre szóló tandíjat tüntettük fel forintban.

Jövőre Magyarországon minden gazdasági képzésen tandíjat kell fizetni, az állam ezeket a jogi képzésekhez hasonlóan egyáltalán nem finanszírozza. A külföldi lehetőségekről korábbi cikkünkből tájékozódhat.

Aki külföldre megy tanulni, annak persze a magyarnál általában magasabb megélhetési költségekkel is számolnia kell. A Yale becslése szerint például egy tanévet náluk 17 ezer dollár  (nagyjából 3,7 millió forint) alatt nem lehet megúszni, ennyiből jönnek ki a tankönyvek, a szállás, az étkezés és a kisebb személyes kiadások. A dublini Trinity College hallgatóinak sem sokkal olcsóbb az élet, az iskola 10 400 eurós (2,9 millió forintos) éves kiadást jósol nekik. A milliós összegeket azért egyáltalán nem lehetetlen összeszedni egy kint élő és dolgozó diáknak. Az egyetemisták nagy része Magyarországon is dolgozik, de aki külföldön teszi ezt, ugyanazzal a munkával jóval többet kereshet.

Harvard, Yale, USA

A Harvard az elmúlt évtizedekben komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a szegény, de tehetséges tanulók is bejuthassanak. Így most ha a jelentkező és a szülei jövedelme nem éri el az évi 65 ezer dollárt (14,3 millió forintot), akkor gyakorlatilag ingyen tanulhat a bejutott diák. Ez nem kölcsön, hanem támogatás a rászorulóknak.

A tandíj maga egyébként 37,5 ezer dollár évente, de támogatást a lakást és az étkezést is tartalmazó, nagyjából 55 ezer dolláros (12 millió forintos) összköltségre lehet igényelni.  Cserébe év közben dolgozni kell az egyetem által ajánlott munkák egyikében, például a menzán, és nyári munkát is vállalni kell.  Az orvosi képzés drágább, 50 ezer, de a támogatási feltételek azonosak. 5 százalékos kamatra kölcsönt is lehet felvenni, ha valakinek ezeken felül is pénzre van szüksége. A törlesztés a végzés után hat hónappal kezdődik, tíz évre elosztva, de bármikor bármennyit lehet előtörleszteni. Ezek a támogatási feltételek azonosak, akár belföldi, akár külföldi a diák.

A Yale Egyetemen 17 százalék a külföldi diákok aránya, 118 különféle országból jöttek. Az orvosi képzésen a 49 500 dolláros (közel 11 millió forintos) éves tandíj ellenére óriási a túljelentkezés, csak az ide vágyók nagyjából 2 százalékát veszik fel. A Yale honlapján a gyakori kérdéseknél valaki megkérdezte, mennyi ideig tart egy átlagos orvosin végzett volt diáknak, hogy visszafizesse a tandíj miatt felvett kölcsönt. A válasz az volt, hogy elég lehet 3 év, de beletelhet 30 évbe is, az átlag mindenesetre 10 év körül van.

A Yale-en egy angol szakos bölcsész tandíja évi 35 500 dollár (7,7 millió forint), a  jogi kar viszont valamivel még drágább, mint az orvosi. Itt a tandíj a 2012/13-as évben 51 350 dollár (11,2 millió forint). Ehhez képest már aprópénznek tűnik, hogy a Yale-en a tandíjon kívül fizetni kell évente 2250 dollárt az iskola felszereléseinek használatáért, és az alapvető egészségügyi ellátásáért. Kötelező ezen felül az esetleges kórházi ellátást fedező biztosítást kötni, ami újabb 1980 dollár.

A Yale követi a végzett jogászai sorsát. A 2011-ben végzett osztályban 205-en voltak, közülük 197 volt diáknak van munkahelye, néhányan még tanulnak, és csak egy van közöttük, aki állástalan. Az egyetemről 2011-ben frissen kikerült diákok átlagfizetése 98 558 dollár (21,5 millió forint).

Humboldt Egyetem, Berlin-Charité, Németország

Németországban minden tartomány maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a tandíjat a felsőoktatásban. Már csak két tartományban, Bajorországban és Alsó-Szászországban kell fizetni az alapszintű képzésért, ahol a tandíjak szemeszterenként kb. 500 eurót (140 ezer forint) tesznek ki. Az egyetemeken ugyanakkor 50-250 eurós (15-70 ezer forintos) szemeszterhozzájárulást kell fizetni. Az egyetemek ebből a pénzből tartják fent a kedvezményes étkezést nyújtó menzákat, a diákszállókat, ebből fizetik az ügyintézési költségeket és a kedvezményes árú utazási bérleteket.

Külföldi jelentkezők az anabin.de honlapon tájékozódhatnak arról, hogy otthon szerzett bizonyítványaikat elfogadják-e a német egyetemek. A külföldiek jelentkezéseiket és az ahhoz szükséges dokumentumokat, köztük a magas szintű német nyelvtudásról szóló bizonyítványt (általában DSH, azaz Deutschen Sprachprüfung für den Hochschulzugang) az uni-assist-on keresztül adhatják be, vagy közvetlenül a kiválasztott felsőoktatási intézménybe küldhetik. Az uni-assiston keresztül a jelentkezés egyszeri díja 68 euró, minden további egyetem vagy szak választása esetén 15-15 euró.

Az orvosi egyetemeken Németországban létszámkorlátozás van. Az ide jelentkezők ezekre a helyekre egy külön felületen, a hochschulstart.de-nkeresztul adhatják be papírjaikat. Mivel a magyarok EU-állampolgárok, ők a német jelentkezőkkel egyenlő jogokat élveznek, de a bejutás még a németeknek is rendkívül nehéz. A berlini orvosi egyetemen (Charité) mindössze 300 helyet hirdetnek meg. A kiválasztásnál szóbeli felvételi vizsgát tartanak, figyelembe veszik az érettségi eredményeket, a matematikból, fizikából, biológiából és kémiából elért eredményeket, és szükséges a magas szintű német- és angoltudás is.

Berlinben nincs tandíj, a berlini orvosi karon a legkiválóbb diákok két szemeszteren keresztül havi 300 eurós ösztöndíjat is kaphatnak. Nincs tandíj, és a jelentkezés valamivel egyszerűbb, ha az ember jogot vagy például gemanisztikát szeretne tanulni.

Bécsi Egyetem, Bécsi Orvostudományi Egyetem, Ausztria

A Bécsi Egyetemre január 7. és február 5 között lehet jelentkezni. Az EU-s állampolgároknak nem kell tandíjat fizetniük, csak a 17 eurós szemeszterhozzájárulást. Az EU-s állampolgároknak, így a magyaroknak csak abban esetben kell fizetniük, ha túlfutnak a képzési időn plusz a két szemeszternyi „toleranciaidőn". (A szemeszterenkénti 363 eurós díjat csak a nagyrészt EU-n kívüli országokból jelentkezőknek kell megfizetniük, illetve azoknak, akik rendes időre nem fejezik be tanulmányaikat.)

Jelentkezni az egyetemen lehet, a szükséges dokumentumok online beküldésével. Az EU-s államokban tett érettségit elfogadják, de emellett szükség van a B2/2-es szintű német tudás igazolására is (Österreichisches Sprachdiplom - B2, Goethe Institut - Goethe Zertifikat B2, Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang DSH II). Ezen dokumentumok beadásával lehet jelentkezni a jogi vagy a legtöbb bölcsészképzésre, de az egyetem 2010-ben külön felvételi eljárást vezetett be a pszichológia, a kommunikáció és a sporttudományi szakokra. A bécsi orvostudományi egyetemre külön felvételi eljárás van, amelyen minden jelentkezőnek részt kell vennie. A jelentkezőket a beadott dokumentumok és felvételi vizsga alapján rangsorolják, és a legjobb 740 diákot veszik fel. A magyar diákoknak itt a németországi létszámkorlátozás miatt Ausztriában tömegesen próbálkozó német fiatalok tömegével kell versenyezniük a felvételin.