Katonák vették őrizetbe hétfő éjszaka otthonában Mali miniszterelnökét, Cheick Modibo Diarrát – közölte egy illetékes az elnök környezetéből. Kedd hajnali tájékoztatása szerint a katonák közölték, hogy a kormányfő letartóztatását Amadou Haya Sanogo, a márciusi puccsot végrehajtó katonai junta vezetője rendelte el.

A szaharai ország fővárosában, Bamakóban mintegy húsz katona érkezett egy fővároson kívüli laktanyából a miniszterelnöki rezidenciához, amely a puccsisták főhadiszállása volt. Szemtanúk szerint betörték a rezidencia ajtaját, és "kissé erőszakosan" vitték el a kormányfőt. A miniszterelnök letartóztatását diplomaták és rendőrök is megerősítették.

Néhány órára rá Diarra tévéüzenetében arról tájékoztatta "az ország jövőjéért aggódó és a békében reménykedő" polgárokat, hogy lemond, és vele együtt távozik a teljes kormány is. A lázadó katonák szóvivője szerint Diarra bajt kevert, majd el akart szökni az országból, ezért fogták el.

Diarrának hétfő este Párizsba kellett volna repülnie orvosi kivizsgálására, de lemondta útját, miután tudomására jutott, hogy  poggyászát leszedték a gépről. Diarra a történtekről egy rövid tévéüzenetben akarta tájékoztatni a nyilvánosságot, a felvétel el is készült, de a tévécsatorna központjába katonák érkeztek, és elkobozták.

Maliban augusztusban alakult meg a Diarra vezette új nemzeti egységkormány, amely a márciusi katonai puccs után létrejött, működésképtelen kabinetet váltotta fel.

A katonai puccs után a nyugat-afrikai ország gyakorlatilag kettészakadt. Északon az ország kétharmadát, egy Franciaország nagyságú területet iszlamisták és szakadár tuaregek tartanak ellenőrzésük alatt, akik az iszlám jogrend, a saría alapján működő független államszervezetet akarnak ott létrehozni. A nyugat-afrikai országok közössége (ECOWAS) hajlandó katonai segítséget nyújtani Bamakónak, hogy az iszlamista szeparatistákat elűzve egyben tartsa az országot, de feltételül szabta egy működőképes központi kormány létrejöttét.

Az asztrofizikus Diarra – aki korábban NASA-kutató és a Microsoft vállalat afrikai regionális vezetője volt – egyetértett azzal, hogy gyors katonai beavatkozással kell véget vetni az iszlamista megszállásnak. A BBC szerint ugyanakkor Maliban sokan úgy vélik, hogy az országnak nem katonai, hanem pénzügyi és logisztikai segítségre lenne szüksége.

Az államcsíny után az ECOWAS rávette a puccsistákat, hogy adják át a hatalmat egy civil kormánynak, de az átmeneti kabinet nem volt képes megszervezni az általános választásokat, és rendezni a közállapotokat. Közben egyre gyakrabban hangzanak el olyan vélemények, hogy Észak-Maliban egy "második Afganisztán" van kialakulóban. A válság következtében eddig több százezer ember menekült el otthonából az országban, az ENSZ szerint ma Mali a világ egyik leginkább robbanásveszélyes zuga.