Magyar idő szerint szerdára virradó éjjel Észak-Korea fellőtte a phenjani hivatalos közlések szerint egy műholdat pályára állítani hivatott nagy hatótávolságú rakétáját. Másfél órával később Phenjan bejelentette, hogy Föld körüli pályára állította első műholdját.

A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség megerősítette, hogy Észak-Korea szerda reggel felbocsátotta a tudományos műholdat szállító háromfokozatú rakétát. „A műhold a kijelölt Föld körüli pályára állt" – közölték. A BBC elemzője szerint pedig nemcsak Észak-Korea, hanem amerikai elemzők is egyetértenek abban, hogy a kilövés sikeres volt. Az Egyesült Államok azt is megerősítette, hogy valamilyen tárgy a világűrbe jutott.

A BBC szerint váratlan volt a rakétakilövés, ugyanis dél-koreai műholdfelvételek technikai késlekedésre utaltak. Észak-Korea ráadásul a napokban éppen meghosszabbította az eredetileg meghatározott, december 10-től 22-ig tartó időkeretet (habár az sejthető volt, hogy a kilövés mindenképpen megelőzi majd a december 19-i dél-koreai elnökválasztást).

A kommunista diktatúrának a mostani már az ötödik rakétakilövési kísérlete 1998 óta, a nagy hatótávolságú rakéták fejlesztésén pedig évtizedek óta dolgoznak. A legutóbbi márciusi kísérletnél a rakéta mindössze egy percet töltött a levegőben, majd kettétörve az óceánba zuhant.

A nyugati világ egyértelműen Észak-Korea nukleáris programjának részeként tekint a rakétakísérletekre, míg Phenjan rendre azt állítja, műholdat szeretne pályára állítani. (A hordozórakéták működési elve és fejlesztése mindkét célra hasonló.) Észak-Korea néhány kezdetleges atombombával rendelkezik a feltételezések szerint, ám ezek célba jutattására egyelőre nem képes.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy nukleáris teszt után 2009-ben határozatban tiltotta meg a ballisztikus rakétateszteket Észak-Koreának. Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán most egyértelműen álcázott rakétatesztnek minősítette a kilövést. Washington különösen provokatív tettnek nevezte Phenjan lépését, Ban Kimun ENSZ-főtitkár pedig a BT döntésének egyértelmű megsértéséről beszélt.

A rakétaindítás miatt Japánban teljes készültségbe helyezték a hadsereget, a dél-koreai elnök pedig összehívta a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését. A kilövés után Suzan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta: „komoly következményei" lesznek a rakétakísérletnek.

Nyugati diplomáciai források szerint az Egyesült Államok is az ENSZ BT összehívását kérte, és a testület helyi idő szerint szerda reggel összeül New Yorkban.

Japán és dél-koreai katonai források korábbi közlései szerint az Unha-3 rakéta hatótávolsága a 10 ezer kilométert is meghaladhatja. A rakéta képes lenne elérni az Egyesült Államok nyugati partját, egyebek között Los Angeles városát is. Phenjan októberben jelentette be, hogy az Egyesült Államok nyugati partját elérő rakétákkal rendelkezik, ezt azonban amerikai szakértők vitatták.

A mostani, néhány napja bejelentett kilövési kísérlet egyszerre szól Kim Dzsongun hatalmának demonstrálásáról, apja halálának egyéves évfordulójáról, és a kiélezett dél-koreai elnökválasztási kampányról, amelybe közvetve az északi vezetés is beleszólhat. Bővebben az indításról és annak értékeléséről itt olvashat.