Az argentin elnök hirdetéseire a Sun saját hirdetéssel válaszolt, Buenos Airesben hetek óta tüntetnek a szigetek hovatartozása miatt. David Cameron brit kormányfő katonai lépést sem zár ki, de szerinte a márciusi népszavazás demokratikus módon tehet pontot az évszázados, időről időre fellángoló vita végére.
Hirdetésháború bontakozik ki, David Cameron brit miniszterelnök a katonai lépéseket sem zárta ki, miközben kiderült, hogy Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök éppen brit repülőt bérelhet külföldi útjaira, mert attól tart, hogy a súlyosan eladósodott ország hitelezői lefoglalhatják az elnöki gépet. Elsősorban Argentína nehéz gazdasági helyzete az oka, hogy a Falkland-szigetek hovatartozásának kérdése miatt megint egymásnak feszül az argentin és brit vezetés.
Az előző héten Argentína fizetett hirdetésekben követelte magának a Guardian és Independent brit lapokban a Falkland-szigeteket, amit direkt 1833. január 3-ára emlékezve időzítettek, amikor az argentinok szerint a britek elvették tőlük a szigeteket. Az argentin elnök a Cameronnak címzett hirdetésekben azt írta, hogy a XIX. századi gyarmatosítás durva példájaként erővel szakították el a Malvinasnak nevezett szigeteket országától. Kirchner „gyarmattartó hatalomnak” nevezte Nagy-Britanniát, amely szerinte akadályozza Argentína területi egységének helyreállítását.
„El a kezekkel a Falkland-szigetektől” – reagált egész oldalas hirdetésben pénteken a Sun brit bulvármagazin a legnagyobb angol nyelvű argentin lapban, a The Buenos Aires Heraldban. A hirdetésben felidézik az 1982-es háborút, amelyben 649 argentin és 255 brit halt meg, majd vitatják Argentína követelését. Állításuk szerint a brit felségigények egészen 1765-ig nyúlnak vissza, de egyébként is a falklandiaknak kell dönteniük.
A falklandiakat képviselő egyik szervezet, az Egyesült Falklandiak is levelet írt Kirchnernek: „az otthonunk brit tengerentúli terület, nem pedig gyarmat.” Állításuk szerint büszkék arra, hogy az Egyesült Királysághoz tartozhatnak, ezen pedig csakis saját döntésükből hajlandók változtatni. „1982-ben nem tudtuk hallatni hangunkat, de 2013-ban tudjuk” – tették hozzá.
Szombaton az argentin kormány tagadta, hogy ők állnának az országban kezdődött demonstrációk mögött. „A gyarmatosítók azt gondolják, hogy felette állnak a törvényeknek” – mondta a Buenos Airesben brit zászlót égető egyik tüntető. Az utcára vonuló argentinok a Sky News szerint a Sun példányait is elégették, miközben a kikötőkben egy időre megálló brit óceánjárókra utalva „kifelé a kalózhajókkal” feliratú táblákat is a magasba emeltek.
David Cameron brit miniszterelnök vasárnap arról beszélt a BBC-nek adott interjújában, hogy szükség esetén katonai eszközökkel is készek megvédeni a Falkland-szigeteket, ahol gyors vadászgépeik és megfelelő csapataik vannak. Ezeket a kijelentéseket Buenos Airesben „katonai fenyegetésnek” minősítették. Argentína azzal érvel, hogy az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján arra kérték fel a feleket, hogy tárgyaljanak a vitás kérdésekről.
A brit kormányfő szerint viszont a Falkland-szigetek lakóinak kell dönteniük a saját jövőjükről. „Amikor csak megkérdezték a véleményüket, akkor azt mondták, hogy az Egyesült Királysághoz akarnak tartozni” – mondta Cameron. Emlékeztetett rá, hogy a falklandiak márciusban népszavazást tartanak a szigetek státusáról, és reméli, hogy Kirchner majd figyelembe veszi ennek végeredményét. Cameron még a karácsonyi beszédében is üzent a falklandiaknak: arra biztatta őket, hogy szavazzanak a referendumon, ami pontot tehet a vita végére. A brit kormányfő szerint így ugyanis demokratikus módon egyértelműsíthetik álláspontjukat.
A 2012 szeptemberében felvett népszavazási kérdőívek szerint a lakók 95 százaléka falklandinak, britnek, vagy Szent Heléna szigetéről, egy másik brit tengerentúli területről származónak vallotta magát. Az is mutatja, hogy a britek véletlenül sem számolnak a referendum bukásával, hogy II. Erzsébet királynő már ki is nevezte az új kormányzót a Falkland-szigetekre. Colin Roberts a tervek szerint 2014 áprilisában veszi át a posztot Nigel Haywoodtól Port Stanley-ben.
Az újabb konfliktus már a hirdetések megjelenése előtt hetekkel is érlelődött, és a márciusi népszavazásig még tovább éleződhet. November közepe óta argentin kikötőkbe érkező tucatnyi óceánjáró több ezer utasát érte valamilyen atrocitás, számolt be róla a Telegraph. Argentin tüntetők azért tiltakoztak, mert a hajók út közben megálltak a Falkland-szigeteknél is, ami szerintük szembemegy argentin tartományi korlátozásokkal. Az utasok között sokszor valóban több száz brit volt, azonban a brit kormány szerint más nemzetiségű utasokat is érintett a tiltakozás, például nem tudták elhagyni a hajójukat. Az elmúlt hetekben az is előfordult, hogy maszkos tüntetők szemetet öntöttek ki egy hajózási társaság Buenos Aires-i irodája elé.
Több hajótársaság azóta elkerüli az argentin kikötőket, mások viszont a Falkland-szigeteket is kihagyják az útvonalból. A brit kormány tarthatatlannak minősítette ezt a helyzetet, és decemberben hivatalosan be is kérették Londonban Alicia Castro argentin nagykövetet, hogy tiltakozzanak nála a történtek miatt. A brit külügyminisztérium azzal vádolta Argentínát, hogy megpróbálja aláásni a Falkland-szigetek gazdaságát, amelynek évi tízmillió fontot hoznak a turistahajók, és a háromezer fős lakosság közül az aktívak negyede ebből él.
A történelmi előzmények után Argentína harminc évvel ezelőtt rohanta le a magának követelt Falkland-szigeteket, ezzel kezdődött a hetvennégy napig tartó Falkland-szigeteki háború, amelyben 255 brit, 649 argentin katona és három falklandi civil vesztette életét. A háború ugyan a britek győzelmével ért véget, de rávilágított az egykor az egész világot uraló brit hadsereg hiányosságaira, Falkland pedig azóta is ütközőpont a két ország között. A háborúról bővebben itt olvashat>>>
Cristina Kirchner argentin elnök 2010-ben újította fel a vitát a szigetekről, de különösen tavaly, a falklandi háború harmincadik évfordulóján izzott fel újból a feszültség Nagy-Britannia és Argentína között. Ezúttal azonban diplomáciai offenzívában merült ki a konfliktus. A június végi G20-csúcson a kamerák előtt szólalkozott össze a két ország vezetője: Cameron médiahacknek minősítette, amikor Kirchner egy A4-es borítékot próbált a kezébe nyomni, és nem vette át a dokumentumot. A borítékon az „ENSZ Malvinas” felirat állt, de a tartalmáról nem sokat tudni, írta a Guardian.
Az argentin politikában jellemzően belpolitikai vagy gazdasági nehézségek idején időről időre újra előveszik a szigetek hovatartozásának kérdését. Tíz év növekedés után Argentína megint nehéz időszakot él át, elszabadult az infláció, november végén pedig a Fitch hitelminősítő egy lépésben rögtön öt fokozattal minősítette le az országot, mivel megítélésük szerint csak egy lépésre vannak az államcsődtől.
Október másodikán a ghánai hatóságok feltartóztattak egy argentin fregattot az ország partjainál, miután a helyi hatóságok elrendelték, hogy addig fogva kell tartani, amíg a dél-amerikai állam ki nem fizeti körülbelül húszmillió dolláros kötvénytartozását. Ez ugyanakkor csak egyike volt azoknak a lépéseknek, amelyekkel a hitelezői pénzt próbálnak szerezni Dél-Amerika második, a világ nyolcadik legnagyobb országából. Az argentinoknak különösen az úgynevezett Elliott-ügy miatt fájhat a fejük. Erről és az ország gazdasági helyzetéről bővebben itt olvashat>>>
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a Falkland-szigetek hovatartozásának előráncigálása segíthet Kirchnernek háttérbe tolni a gazdasági nehézségeket, ugyanakkor a márciusi népszavazás fordulatot hozhat az érvelésekben. Cameron december 21-i beszédében mindenesetre hozzátette, hogy az Egyesült Királyság pozitívabb kapcsolatokra törekszik Argentínával.