A francia légierő bombázni kezdte a mali iszlamista felkelők állásait, öt nap után pedig földi egységei is harcba léphetnek egykori afrikai gyarmatukon. A nyugat-afrikai polgárháborúba több szomszédos ország is beavatkozott a franciák mellett, és Párizs európai szövetségeseire is támaszkodhat. Mégis, az ellenállás hevesebb mint várták. Kadhafi egykori zsoldosai is harcolnak a franciák ellen.
A Bamakóból északra induló francia harckocsikkal új szakaszba lép a Maliban öt napig légicsapásokra korlátozódó francia beavatkozás az iszlamisták ellen, amit François Hollande elnök egyfajta külpolitikai erőpróbának foghat fel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogatásáról biztosította az akciót, ahogy a NATO is üdvözölte a beavatkozást.
A bombázások ellenére az iszlamisták hétfőn a a mauritániai határ irányából ellentámadást indítottak, és el is foglalták a Bamakótól csak 400 kilométerre fekvő Diabali várost, amit most a franciák a mali hadsereget segítve megpróbálnak földi egységekkel visszaszerezni. Kedd estére Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter bejelentette, hogy a mali biztonsági erők korábbi közlésével ellentétben a kormányhadsereg még azt a Konna városát sem tudta visszafoglalni, amelynek elvesztése miatt az egész francia beavatkozás múlt pénteken kezdetét vette.
Ez is arra utalhat, hogy a mali hadsereg önmagában nem tudott hasznot húzni a francia légicsapásokból, így szükségük lesz a következő hetekben a tervek szerint végül 2500 fősre felduzzasztott francia és a már gyülekező afrikai csapatok segítségére.
Az elmúlt években Mali egyik legsúlyosabb válságába sodródott, mióta a nyugat-afrikai ország 1960-ban független lett Franciaországtól. 2012 elején katonai puccsal megbuktatták Amadou Toumani Toure elnököt, és ugyan a katonák visszaadták a hatalmat – most a házelnökből lett Dioncounda Traore az ideiglenes államfő –, de az iszlamista csoportok és a helyi tuaregek a helyzetet kihasználva megszerezték az irányítást az ország nagyrészt sivatagos északi részén.
A tuaregek legfontosabb szervezete, az Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (MNLA) elsősorban egy saját országot akart volna létrehozni a sivatagban. A térség legfontosabb városai, Timbuktu, Gao és Kidal azonban az al-Kaida észak-afrikai szárnyával is kapcsolatba hozható iszlamista csoportok kezébe kerültek, a tuaregek pedig fokozatosan visszaszorultak. A legfontosabb tuareg és iszlamista csoportoknak egyaránt nagyjából 2-3 ezer fegyveresük lehet, de a BBC szerint azzal is magyarázható utóbbiak előretörése, hogy sokkal jobb forrásokkal rendelkeznek. Főként váltságdíjért elrabolt nyugatiakból, illetve kokainkereskedelemből szedték meg magukat.
Az iszlamista csoportok viszont nem külön országot akarnak, hanem az iszlám törvénykezést, a saríát vezetnék be Mali egész területén. A fegyvereseik előző héten délre vonultak, és elfoglalták az eddig még a kormány által ellenőrzött területen lévő, stratégiai fontosságú Konna városát. Traore elnök erre szükségállapotot hirdetett ki, mivel szerinte az északi fegyveresek „ki akarják terjeszteni bűnöző tevékenységüket” az ország más részeire, majd segítséget kért a franciáktól.
A franciák gyors beavatkozása annak ellenére is sokakat meglepetésként ért, hogy nem példa nélküli ehhez hasonló szerepvállalásuk korábbi afrikai gyarmataik konfliktusaiban, és az ENSZ már korábban is lépéseket sürgetett a mali konfliktus rendezéséhez. A franciák két éve például az ENSZ-csapatokkal közösen léptek közbe az elefántcsontparti polgárháborúban. Akkor a francia katonák segítségével sikerült gyorsan elfogni a hatalmához ragaszkodó Laurent Gbagbo volt elnököt, aki azóta már első exállamfőként a Nemzetköz Büntetőbíróság (ICC) elé állt.
Miközben a nyugat-afrikai országok közös csapatai eredetileg csak hónapok múlva álltak volna össze, Franciaország állítása szerint ezúttal azért ilyen gyorsan léptek közbe, hogy megakadályozzák az iszlamisták előrenyomulását a főváros felé, annak ugyanis súlyos következményei lettek volna, ha eljutnak Bamakóba. A másik érvelésük, hogy helyre akarják állítani Mali területi egységét, illetve érvényesítenék az ENSZ Biztonsági Tanácsának párbeszédet sürgető határozatát.
Konna után vasárnap már az ország északi részén mértek légi csapásokat az iszlamisták háttérbázisaira. Gao közelében megsemmisítették az egyik kiképző tábort, valamint logisztikai raktárakat is kilőttek, és Timbuktuból is kiűzték az iszlamistákat. Az akció pénteki kezdete óta több száz iszlamista, valamint legalább tizenegy mali katona és egy francia helikopterpilóta is meghalt, írja a BBC. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint tíz civil, köztük három gyerek is meghalt a Konnáért folyó harcokban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint pedig már 380 ezer ember menekült el a hónapok óta húzódó mali konfliktus elől, de közülük 230 ezren az ország határain belül maradtak.
A műveletben résztvevő francia egységekről a France Info közölt összeállítást. Konna visszafoglalásához harci helikoptereket, Gazelle-eket is bevetettek, míg a kezdeti légi csapásokban a Csádból átirányított Mirage-ok vettek részt. Három C135-ös utántöltő gépet, valamint szállítógépeket is küldtek, míg a felkelők északi területeit már a Rafale-ok bombázták. A csapásokat a Pléiades 1B európai műhold segítségével készítették elő.
A légierő mellett azonban földi egységek is vannak Maliban. Már legalább 750 francia katona van az országban, létszámuk pedig folyamatosan nő. Kedd hajnalban negyven francia páncélost küldtek Elefántcsontpartról Bamakóba, hogy megerősítsék a mali hadsereget. A France Info szerint több tucat katona védi a Mali középső részén lévő Sévaré stratégiailag fontos repülőterét, a Bamakóba küldött több száz katona között pedig tengerészgyalogosok és az idegenlégió tagjai is ott vannak. Az efféle akciókból kihagyhatatlan különleges egységek is részt vesznek a műveletben, ugyanakkor azt nem tudni, hogy mennyien lehetnek.
A földről a közeli afrikai országok katonái is támogatják majd a franciákat: a Lagoszból már Bamakóba érkezett Sehu Abdulkadir nigériai tábornok vezetésével. A tábornok 600 katonát vitt magával, de Niger, Burkina Faso, Togo és Szenegál is ígért egyaránt nagyjából 500-500 katonát a napokban. Benin 300 emberrel támogatja a mali beavatkozást. Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök kedden elmondta, hogy egy héten belül kezdődik a több mint háromezer fős afrikai csapatok szárazföldi akciója.
Algéria engedélyezte a francia gépeknek az átrepülést a légterén, Nagy-Britannia pedig vasárnap bejelentette, hogy légi logisztikai támogatást nyújt Franciaországnak, ami első körben két C-17-es szállítórepülőt jelent. David Cameron brit miniszterelnök telefonon beszélt Hollande-dal, és egyetértettek abban, hogy a Maliban körvonalazódó helyzet a nemzetközi közösséget is veszélyezteti. A britek ugyanakkor leszögezték, hogy katonákat nem küldenek a konfliktus megoldásához.
Az Egyesült Államok is felajánlotta logisztikai segítségét, és az sem elképzelhetetlen, hogy a későbbiekben akár felderítődrónokkal is támogathatják a franciákat. Németország pedig logisztikai, orvosi és humanitárius területen ígért támogatást a franciáknak, emellett a dánoktól és Belgiumtól is kapnak segítséget. Kína viszont azt is jelezte, hogy minél előbb nemzetközi erőt kellene küldeni Maliba.
Laurent Fabius francia külügyminiszter a BBC szerint arról beszélt, hogy „nem akarnak örökké maradni”, de inkább hetek, mint napok kérdése a francia intervenció befejeződése Maliban. A BBC szerint nagyon úgy tűnik, hogy a francia bombázásokkal most egy szélesebb körű offenzívának készítik elő a terepet az iszlamisták ellen.
Az már most látszik, hogy a tervezettnél nehezebb dolguk lehet a franciáknak, és a Maliba érkezett afrikai szárazföldi erőknek. Habár a francia vezetés hivatalosan tagadta, hogy ellenségük meglepte volna őket, egy François Hollande francia elnökhöz közelálló forrás szerint a vártnál modernebb fegyvereik vannak az iszlamistáknak, akik közül ráadásul többen zsoldosként már Moammer Kadhafiért is harcoltak a líbiai polgárháborúban.
Az elhúzódó akció kockázatokkal is jár a franciáknak. Diabali elfoglalása mellett az iszlamisták hétfőn azzal fenyegettek, hogy az iszlám megtámadására válaszul „Franciaország szívében fognak lecsapni”, ami elmondásuk szerint ugyanúgy jelenthet akciókat Afrikában, mint Európában. A francia kormány emellett attól is tart, hogy az elmúlt években Maliban elrabolt francia túszokon is bosszút állhatnak.
Egyelőre nem világos, hogy meddig tarthat a konfliktus, de François Hollande elnök mindenesetre kijelentette, hogy céljaik között szerepel a biztonság megteremtése Bamakóban, a terroristák megállítása, valamint segíteni Mali területi egységének helyreállításában. Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet szerint viszont egyértelmű, hogy végső soron politikai megoldásra lesz szükség, éppen ezért a szembenálló felek közötti párbeszédet, illetve megbékélést támogatják.