Jóváhagyta szerdán az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és ET-közgyűlési delegáltja részt vehessen a 47 tagállamot tömörítő, páneurópai testület jogi és igazságügyi, valamint esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottságának munkájában.

Egy francia képviselő emelt kifogást az ellen, hogy Gaudi-Nagy Tamás a jogi és igazságügyi, valamint az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottság munkájában részt vegyen. Ezt az ET Parlamenti Közgyűlése – mivel akkor kevesen tartózkodtak az ülésteremben – 12-9 és 13-12 arányban utasította el.

Az ez ügyben tett rendkívüli felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás azt hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés minden jogalapot nélkülöz, és ellentétes az ET alapelveivel. Álláspontja szerint a francia képviselő nem támasztotta alá érdemi érvekkel kezdeményezését.

„Mindezzel egyértelművé vált, hogy az Európa Tanács szabályaival és értékeivel ellentétes támadások történtek demokratikusan megválasztott képviselőkkel szemben” - mondta szerdán telefonon adott nyilatkozatában a Strasbourgban tartózkodó Gaudi-Nagy Tamás. Hozzátette: azt a több millió embert is képviselni kell az ET-ben, akik kritikusak és elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, a megszorításokkal, az adósság és a munkanélküliség növekedésével, a közbiztonság romlásával, és azzal, hogy az emberi jogokat a terrorizmus elleni harcra hivatkozva korlátozzák.

A közgyűlés idei első ülésszakának nyitó napján, hétfőn egy olasz néppárti képviselő kezdeményezte Gaudi-Nagy Tamás és egy görög nemzeti radikális képviselő közgyűlési mandátumának felülvizsgálatát is. Az indítványt az ügyben illetékes bizottság jogi megalapozottság hiányában kedden egyhangúlag elutasította.

Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozatában elmondta azt is, hogy a közgyűlés keddi plenáris ülésén kérdést intézett Thorbjorn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtitkárához. Azt szerette volna megtudni tőle, hogy kiáll-e azoknak az emberi jogai mellett, akik olyan térségekben élnek, amelyekben a bűncselekmények többségét romák követik el, és akik esetenként maguk is romák, és mindennapi életük szinte elviselhetetlen.

Arra is választ várt, hogy kiáll-e a főtitkár az olyan hagyományos kisebbségekhez tartozók jogai mellett, mint a romániai székelyföldi magyarok, akiket „megfosztanak” a területi autonómiához való alapvető joguktól. Válaszában Jagland elmondta: bár a konkrét példákat nem ismeri pontosan, minden kisebbség jogaiért kiáll. Hangsúlyozta, hogy kisebbségi ügyekben a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény a meghatározó.