A jakutföldi Ojmjakonban egyszer mínusz 72,2 fokot mértek, de a legszélsőségesebb esetekben volt már majdnem 100 fokos hőingadozás is. A mobiltelefonok nem működnek, egy temetés előtt pedig három napig tart egy sírgödör megásása. A talaj állandóan be van fagyva, a helyiek mégsem szenvednek rosszultápláltságtól.
Oroszországban, az Ingyigirka folyó mentén, a Tomtor helységtől 30 kilométerre északnyugatra található az ötszázfős Ojmjakon, a világ leghidegebb falva. 1926. január 26-án ebben a jakutföldi faluban mínusz 72,2 °C-t mértek, és ilyen alacsony hőmérsékletet lakott területen azóta sem tapasztaltak. Ugyan az eredmény vitatható, mert nem közvetlenül mérték, hanem extrapolációval számították ki, mégis a Föld hidegpólusának is nevezik Ojmjakont. Ezt a települést mutatta be a Daily Mail.
Ojmjakon 750 méterrel van a tengerszint felett. Egyébként annyira magas szélességi fokon fekszik, hogy a nappalok hossza decemberben alig három, nyáron pedig 21 óra is lehet. A hőingás a legszélsőségesebb esetben majdnem elérte a 100 fokot: 1989. júliusban 32,6 fokos hőmérsékletet, 1973. januárján pedig mínusz 65,4 fokot mértek.
A település neve ironikus: jakut nyelven „nem fagyott vizet” jelent, mivel egy természetes melegvízforrás van a közelben. Régebben ennél álltak meg a közelben rénszarvasra leső vadászok, de később a szovjet vezetés – mivel úgy gondolta, hogy a nomád népek kulturálisan is elmaradottak, illetve nehezebben ellenőrizhetők – állandó településsé tette a helyet.
Szinte semmi sem nő ki az állandóan fagyott talajból, ezért a helyiek étrendje gyakorlatilag a rénszarvas- és lóhúsra korlátozódik. Ennek ellenére nem jellemző ott a rosszultápláltság, az orvosok szerint azért, mert az állataik teje rengeteg mikrotápanyagot tartalmaz. Egyetlen helyi bolt elégíti ki a lakók legalapvetőbb szükségleteit. A legtöbben rénszarvastartásból, vadászatból vagy lékhorgászatból élnek.
Ojmjakonban egy temetés előtt a sír kiásása három napig is eltarthat, mert a befagyott talajt az ásás előtt forró szénnel kell felolvasztani. A legtöbb háztartásban még mindig fával és szénnel fűtenek, és híján vannak a modern technológiának. A helyiek közül azok, akiknek van autójuk, egész nap járatják a motort, mert attól félnek, hogyha leállítanák, többé nem tudnák beindítani.
Mindennek ellenére a helyiek hozzászoktak a rossz időhöz, az egyetlen itteni iskolában például csak akkor szünetel az oktatás, ha a hőmérséklet mínusz 52 fok alá esik. A szörnyű telek ellenére a nyár egész kellemes tud lenni, júniustól augusztusig nem ritkán 30 fokra is melegedhet a levegő.