A holokauszt nemzetközi emléknapján, vasárnap este 9 óra körül lekapcsolták a világ egyik legismertebb műemlékének, a Colosseumnak a világítását, hogy ezzel tiltakozzanak a Jobbik „antiszemita tettei és kijelentései” ellen. „Miért éppen Magyarországra mutatunk? Mert Magyarországon tombolt leginkább a náci őrület” – mondta Riccardo Pacifici, a római zsidó közösség elnöke. Tiltakozást váltottak ki Silvio Berlusconi kijelentései Benito Mussolini fasiszta diktátorról is, akiről azt mondta: „jót is tett”.
Vasárnap este kilenc óra előtt pár perccel lekapcsolták a Colosseumot sötétedés után megvilágító reflektorokat. Róma városa és a Római Zsidó Közösség (RZSK) így kíván tiltakozni a Jobbik antiszemita megnyilvánulásai ellen, és a tiltakozást támogatja az önkormányzati testület Keresztény Identitás nevű frakciója is, és meghívták Magyarország római nagykövetét is. A szervezők mellett Balla János nagykövet is beszédet mondott, mielőtt a műemlék sötétségbe borult.
A Colosseum előtti téren közel kétszáz ember gyűlt össze, köztük az olasz főváros zsidó közösségének tagjai, több fiatal és néhány Rómában élő magyar is. A megemlékezés az antiszemitizmus és a xenofóbia minden formája ellen szólt, „tiltakozásként a Jobbik zsidóellenes tetteivel és megnyilvánulásaival szemben is. Mi a neonáci Jobbik, nem Magyarország ellen tüntetünk” – mondta a zsidó közösség elsőként beszédet mondó fiatal képviselője. Emanuele Fiano, a balközép Demokrata Párt (PD) parlamenti képviselője, a milánói zsidó közösség tagja, akinek az apját Auschwitzba deportálták, borzalmasnak nevezte a „jobboldali, újfasiszta magyar párt zsidólistáját”.
A budapesti Duna-parton sorakozó cipők alkotta holokauszt-emlékműről beszélt Fiamma Nirenstein, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) és az Európai Néppárt képviselője, aki pénteken az antiszemitizmus ellen küzdő interparlamentáris koalíció (ICCA) delegációjával járt Magyarországon. Nirenstein elmondta, hogy a budapesti kormány „humanitást és akaratot mutatott a probléma megoldására”, de a magyar kormány és az ICCA megemlékezésén „fekete ruhás, arrogáns milícia tűnt fel, ami meg akarja félemlíteni a magyar lakosságot, Európát és a zsidókat”.
„A magyar nép nem antiszemita és a sajnálatos antiszemita megnyilvánulások Magyarországon nem gyakoriabbak, mint Európa többi országában. De egyértelmű, hogy az ilyen veszélyes epizódokat nem szabad alábecsülni, határozottan el kell ítélni őket. Pontosan ahogyan a magyar kormány tette minden alkalommal. Az utóbbi két évben Magyarországon számos intézkedés és jogszabály lépett hatályba az intolerancia, a rasszizmus és az idegengyűlölettel szemben” –mondta Balla János római magyar nagykövet.
„Miért éppen Magyarországra mutatunk? Mert Magyarországon tombolt leginkább a náci őrület” – mondta Riccardo Pacifici, a római zsidó közösség elnöke. Hozzátette: „Nem akarunk Magyarország felett ítélkezni, aggódunk a Jobbik és a többi hasonló pártnak az európai országokban való erősödése miatt.”
A kezdeményezést a római Capitolium-dombon levő városháza szerdán jelentette be. A Colosseum fényeinek kikapcsolása gyakori tiltakozási forma Rómában: évente november 30-án, a halálbüntetés elleni világnapon a Szent Egyed közösség ezzel követeli a halálbüntetés eltörlését, de tavaly például a maffia áldozatainak emléknapján is elsötétítették a Colosseumot. Róma városa és a római zsidó közösség lekapcsoltatta a Colosseum világítását Mahmud Ahmanidezsád iráni elnök római látogatásakor, Gilad Shalit izraeli katona szabadon engedéséért és a keresztények mai üldözése elleni tiltakozásaként is.
Az elsötítés hírére a Jobbik csütörtökön közleményben reagált.
„Akár a párizsi Eiffel-torony, a washingtoni Fehér Ház vagy a jeruzsálemi siratófal fényeit is lekapcsolhatják, a Jobbik akkor is a kiszolgáltatott magyar emberek érdekeit fogja védeni politikájában” – írta Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese.
„Ma egy európai ország az antiszemitizmus rémálmában él, a múltba, a harmincas évekbe való visszaugrással. Mi olasz és európai polgárok ezt nem tűrhetjük” – mondta szerdán Riccardo Pacifici, az RZSK elnöke. Mint állította: „Azt tudni, hogy Magyarországon barna ingben mennek a parlamentbe, az utcán masíroznak, és egyedül arra gondolnak, hogy zsidókat vagy izraelieket listázzanak, merénylet az évtizedek alatt újraépített értékek ellen és elborzaszt bennünket. De nem maradunk közömbösek. A közömbösség az intolerancia szövetségese.”
Szombaton Horváth Csaba, az MSZP alelnöke és fővárosi frakcióvezetője Schmuck Andorral, az MSZDP elnökével nyílt levélben kérte Tarlós István főpolgármestertől, hogy vasárnap kapcsoltassa le a Parlament és a Hősök tere díszkivilágítását. Tarlós erre azt reagálta, hogy Magyarország, és ezen belül Budapest álláspontja egyértelmű az említett kérdéskörben, és mindezt sem Izrael állam korábbi, sem jelenlegi nagykövete nem vitatja. A főpolgármester felidézte, hogy a megválasztása után elsők közt Jonah Metzger izraeli főrabbi meghívásának tett eleget.
A Parlament és a Hősök tere díszkivilágításának lekapcsolására felszólító megkeresésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Budapestnek ma inkább nyugalomra van szüksége, „semmint állandó feszültségkeltésre vagy mások örökös utánzására, még a formális gesztusok módjában is”. Mint írta, „nem adtunk okot arra, hogy naponta bizonygassuk, mivel nem értünk egyet”. Tarlós feleslegesnek nevezte a látványos, de a tartalom szempontjából semmitmondó elsötétítéseket. Nem ilyeneken múlik sem az értékrend, sem az emberi érzések – mondta.
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján új zsinagóga alapkövét helyezték el Csepelen vasárnap. Budapesten az utóbbi 80 évben nem épült zsinagóga, az új építményhez a csepeli önkormányzat ingyen adott egy üres telket. Az alapkőletételen részt vett többek között Ilan Mor izraeli nagykövet, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Hende Csaba, honvédelmi miniszter, Fónagy János államtitkár, zsidó vallási vezetők, valamint Németh Szilárd, Csepel polgármestere. A tervek szerint a 120 személy befogadására alkalmas új zsinagóga a körzet vallási és kulturális központja lesz. A zsinagóga építését a hitközség saját forrásából várhatóan júliusban kezdik el. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) korábban elmondta, hogy az építkezés költségeinek döntő részét magánszemélyi hagyatékból, a Budapesti Zsidó Hitközség anyagi támogatásából, gyűjtésből és kibocsátandó téglajegyekből finanszírozzák. Az építők tervei szerint a zsinagógát 2014 nyarán-őszén adják át.
Tiltakozást váltottak ki Olaszországban a volt kormányfő, Silvio Berlusconi kijelentései is, amikor Benito Mussolini fasiszta diktátorról beszélt a holokauszt-emléknapon. Silvio Berlusconi a milánói központi pályaudvar 21. peronján kialakított soá-emlékközpont megnyitásán vett részt. Innen indultak a milánói zsidókat deportáló vagonok.
Berlusconi úgy vélte: „Mussolini legnagyobb bűne a faji törvények bevezetése volt, de más téren jót is tett, felelőssége kisebb mint Németországé.” A megemlékezésen Berlusconi azt mondta, hogy: „Az akkori olasz kormány a német hatalom győzelmétől tartva inkább a hitleri Németország szövetségese, mint ellenfele lett. Ez a szövetség kényszerítette ki a faji törvényeket.”
A Szabadság Népe (PdL) elnökének szavait „hatalmas ostobaságnak” nevezte Pierferdinando Casini, a Kereszténydemokrata Unió (UDC) elnöke, Anna Finocchiaro, a balközép Demokrata Párt (PD) szenátusi frakcióvezetője pedig „Olaszországot sértőnek” minősítette.