Svájci zsidó szervezetek az államfő szemére vetették, hogy vasárnapi holokauszt-emléknyilatkozata nem tért ki a semleges Svájc második világháború alatt elkövetett hibáira.

Ueli Maurer elnök vasárnapi nyilatkozatában megállapította, hogy Svájc "a szabadság és jog országa" maradt a háború idején és sok üldözött ember számára nyújtott menedéket.

Az alpesi ország főbb zsidó szervezetei azonban hétfőn kifogásolták, hogy az elnök nem említette "azokat a menekülteket, akiket (a határokról) visszafordítottak a biztos halálba".

A berni kormány válaszul hangsúlyozta, Ueli Maurer tudatában van annak, hogy Svájc háború alatti szerepét árnyaltan kell nézni és ezt nem állt szándékában megkérdőjelezni.

Egy 2001-ben a kormány megbízásából készült jelentés megállapította, hogy Svájc számos menekültet visszautasított, noha hivatalos körök már 1942-ben tudtak a nácik "végső megoldásáról".

A 90-es években a gazdátlan zsidó vagyonok ügye miatt is támadták az országot és bankjait. A bankokat azzal vádolták, hogy nem fizették ki olyan személyek pénzét, akik 1933 és 1945 között számlákat nyitottak ott. 1998-ban az UBS és a Crédit Suisse egy zsidó szervezetekkel kötött átfogó megállapodás keretében felszabadított 1,25 milliárd dollárt.