Izrael részben feloldotta szerdán a palesztinoknak szánt pénzek zárlatát: Benjámin Netanjahu miniszterelnök 400 millió sékel (nagyjából 100 millió dollár) átutalását engedélyezte a Palesztin Nemzeti Hatóságnak.

A miniszterelnöki hivatalból származó források szerint Netanjahu azért hozta ezt a döntést, hogy enyhítsen a palesztin autonóm területek gazdasági gondjain. Hangsúlyozták, hogy a vámbevételekből és adókból származó pénzek egyszeri kifizetéséről van szó.

A pénzátutalások Washington által is szorgalmazott ügye Netanjahu és Tony Blair hétfői jeruzsálemi találkozóján merült fel a The Jerusalem Post szerint. Blair a közel-keleti rendezést szolgáló „kvartett” (Egyesült Államok, ENSZ, Európai Unió és Oroszország) képviselője.

Kormányzati források elutasították azt a feltételezést, hogy bizalomépítő intézkedésről lenne szó, amelyet az izraeli választások utáni megváltozott politikai helyzet tesz szükségessé. Netanjahu környezetében azt is cáfolták, hogy a lépés kapcsolatban állna a koalícióépítő törekvésekkel az izraeli-palesztin tárgyalások felújítását követelő Jes Atíd (Van Jövő) párttal.

Netanjahu döntése felülírta Avigdor Liberman külügyminiszter december 10-i kijelentését, miszerint Izrael a következő négy hónapban egy sékelt sem utal át a Palesztin Hatóságnak. Liberman szerint a palesztinok 6 milliárd sékellel (mintegy másfél milliárd dollárral) tartoznak Izraelnek, ebből 900 millió sékelt az elmaradt elektromos és vízszámlák tesznek ki, 700 millió pedig a nyáron a hatóságnak a fizetések folyósítására átadott előleg.

Izrael tavaly novemberben, a palesztin területek ENSZ-béli státusának magasabb szintre emelése után állította le a palesztinoknak szánt pénzek átutalását, illetve döntött a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi zsidó telepek bővítéséről.