Kulcskérdés lesz a következő hónapokban, milyen megállapodás születhet a mali kormányzat és a tuaregek között, mondta Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a Magyar Külügyi Intézetben a mali helyzetről, a francia beavatkozás állásáról rendezett előadáson. A tuaregek a tavalyi katonai puccs után kikiáltották saját államukat az északi területeken, de aztán fokozatosan kiszorították őket az iszlamisták.
A tuaregek már felajánlották, hogy készek harcolni az iszlamisták ellen, ugyanakkor cserébe valamiféle autonómiát követelhetnek maguknak. Erre azért építhetnek, mert márciusban – a francia csapatkivonás tervezett időpontjában – már beköszönt a forró évszak, amikor sem a franciák, sem az országba érkezett afrikai katonák nem tudnak hatékonyan harcolni az iszlamisták ellen a sivatagban.
Hettyey András, az MKI tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a francia beavatkozás első szakaszának lezárultával (a legfontosabb északi nagyvárosok ellenőrzésének megszerzésével) is várhatóan hosszú ideig tart még Mali stabilizációja, amihez szinte a nulláról kell felépíteni a mali hadsereget. A politikai átmenet, a tervezett választások legitim lefolytatása is kulcskérdés lesz, ahogy az országba érkezett afrikai erők ütőképessége is bizonytalan.
Az Operation Serval francia beavatkozás keretében már négyezer katona van Maliban, több, mint Afganisztánban egyidejűleg bármikor. Belpolitikai érdekek is állhattak a beavatkozás hátterében: az otthon nem túl sikeres François Hollande elnök népszerűsége emelkedett az akció kezdete óta, és a megkérdezett franciák 63 százaléka támogatta a beavatkozást. Ugyanakkor Hettyey szerint ez visszaüthet, ha a franciák nem tudnak belátható időn belül kivonulni, vagy áldozataik lesznek.
Marsai szerint a beavatkozást indokolta, hogy francia érdekszféráról volt szó – nagyjából hatezer francia állampolgár volt Maliban –, ráadásul a nigeri uránbányákból származó alapanyagok adják a francia energiatermelés 70 százalékát. Így nem engedhetik meg, hogy a közelben iszlamista erősség alakuljon ki. Regionális fenyegetést is jelentett, hogy kapocs alakulhat ki az északra érkezett dzsihádisták és például a nigériai Boko Haram között.
Fontos szétválasztani a radikális iszlamistákat és az országba érkezett dzsihádistákat. Előbbiek legfontosabb szervezete az Anszár Din, ami Mali keretein belül akar iszlamista államot létrehozni, míg a dzsihádisták, az AQMI és a MUJAO az egész régióba exportálnák a harcukat. Marsai elmondta, hogy az észak-afrikai térség a globális dzsihádista mozgalomnak is fontosabb lett az elmúlt időszakban, mivel Afganisztánból és Szomáliából fokozatosan kiszorultak, és szívesebben harcolnak olyan területen, ahol van esélyük.
A tervek szerint a francia erők helyét átvevő afrikai csapatok missziójának, az AFISMA-nak a létszámát egy évre 5700 főben határozták meg, ebből nagyjából 1750 katona már Maliban van. Ugyanakkor a szerepet vállaló országok (pl. Burkina Fasso, Benin) közül egyedül Nigériának van ütőképes hadserege, de azt sem a sivatagi hadviselésre képezték ki, így az afrikai erő hatékonysága erősen kérdéses, mondta Hettyey. Az egy évre 340 millió euróra jósolt költségekből az Egyesült Államok és az Európai Unió 180 milliót áll, a maradéknak egyelőre nincs meg a fedezete.
Az Európai Unió megállapodott az EUTM misszióról is, amelynek keretében 200 kiképzőt és 250 támogató katonát küldenek Bamakóba, ahol 15 hónap alatt kiképzési és tanácsadási feladatokat látnak majd el. Habár Németh Zsolt külügyi államtitkár jelezte, hogy Magyarország akár a franciáknak is kész segíteni, de várhatóan a magyar szerepvállalás is az EUTM misszióban jelenik majd meg, a tervek szerint 15 katonaorvost küldünk Bamakóba.