A kisebbségi jelképhasználat körül kirobbant magyar-román vitáról közölt beszámolót a Spiegel Online német hírportál. A Diplomáciai válság: Magyarország zászlóháborúba vonul Románia ellen című cikkében Keno Verseck azt írta, hogy a két uniós tagország viszonyában kialakult "mély diplomáciai válság" kiváltó oka "egy kicsinyes vita egy történelmi zászlóról". "A nacionalista hisztéria a kormányokat segíti a választási harcban" - tette hozzá.

A szerző arról írt, hogy a kilencvenes évek közepe óta a két ország közötti viszony fokozatosan normalizálódott, de az utóbbi időben elhidegülés kezdődött, a székely zászló ügye körül pedig "az utóbbi évek legsúlyosabb konfliktusa alakult ki".

Az Orbán-kormány valamennyi magyar politikai képviselőjének tartja magát, és támogatja a határon túli magyar kisebbség radikális képviselőit, a "nacionalista paternalizmustól" szavazatokat remél a határon túli magyaroktól, akikre nagy szüksége van, mert a szociális rendszerben véghezvitt "tarvágás" miatt otthon egyre népszerűtlenebb, magyarázta cikkében Keno Verseck. Romániában eközben ismét mindennapossá váltak a magyar kisebbség elleni kampányok, tette hozzá, és megjegyezte, hogy a Ponta-kormány a tervezett közigazgatási reform legitimációjához is felhasználja a székelyzászló-ügyet.

A "nacionalista hisztéria" közepette egyik országban sem hallani túl sok józan hangot, és mindennek alapján "nemigen várható, hogy gyorsan véget ér a zászlóvita", véli a Spiegel Online szerzője.

A héten több román publicista közölt a kisebbségi jelképhasználat jogát elismerő, a nacionalista hangulatkeltést elítélő írást a székelyzászló-ügyről. Ezek az írások internetes portálokon és közösségi fórumokon jelentek meg. A televíziós vitaműsorokban a meghívott politikusok és elemzők többnyire ellenséges hangnemben beszéltek a székelyek követeléseiről, és a magyar politikusokat hibáztatták.

A román szolidaritási megnyilvánulások sorát Lucian Mandruta televíziós személyiség nyitotta meg, aki már a vita kirobbanásának másnapján székely zászlót tett ki Facebook-oldalára, és kijelentette: "ma én is székely vagyok, az első Arges megyében". Bejegyzésében arról írt: egyetlen román sem tudja, hány magyar halt meg azért, hogy megvédje Erdélyt a töröktől és a tatártól, mert a tankönyvekben nincsenek benne más nemzetiségek hősei. Rámutatott, hogy a regionális identitás ápolása Nyugaton természetesnek számít, és értelmetlen dolog ezt Romániában tiltani. 'Drága magyarok, mivel román állampolgárok vagytok, akárcsak én, a ti történelmi jelképeitek az enyémek is" - magyarázta gesztusát Lucian Mandruta.

Ugyancsak közösségi oldalakon terjednek Sabin Gherman kolozsvári publicista írásai. A Tiszta Romániáért egyesület portálján Moise Guran, a román gazdasági tévéműsorok egyik legnépszerűbb szakújságírója írt arról, hogy a román hatóságoknak nem lenne szabad "buta és történelmileg igazságtalan" módon tagadniuk Székelyföld létezését. Vasárnap az Evenimentul Zilei című jobboldali lap internetes kiadása Angela Tocila nagyváradi író blogbejegyzését vette át a székelyzászló-ügyben. A szerző ironikus hangnemben ír arról, hogy a médiahisztéria alapján a televíziónézők azt hihették volna, hogy nem csak hogy küszöbön áll Erdély elszakítása, de már a Kárpátokon túli területeken is erőszakos magyarítás áldozatául esett románokat kényszerítenek arra, hogy nevüket magyarul anyakönyvezzék. "Úgy tűnik, hogy a nép mégsem olyan buta, hogy elég legyen számára kenyér helyett a cirkusz, és Erdély elrablásával már nem lehet ijesztgetni őket" - vonta le a következtetést Andrea Tocila.