XVI. Benedek pápa közölte, hogy idős korára elhagyta az ereje, így nem tudja tovább betölteni a katolikus egyházfői tisztséget, ezért február 28-án lemond. A 85 éves német Joseph Aloisius Ratzinger testvére hónapok óta tudott a pápa tervéről, de a hír mindenkit meglepetésként ért. XVI. Benedek minden idők egyik legidősebben megválasztott pápája volt, 2005-ben vette át az elhunyt II. János Pál helyét.
XVI. Benedek benyújtotta a lemondását. A hírt a Vatikán is megerősítette, a katolikus egyház vezetője február 28-án fog lemondani – írja a Guardian. A bejelentés mindenkit meglepetésként ért, a vatikáni tudósítók szerint sem volt ennek előjele az elmúlt napokban.
XVI. Benedek latinul jelentette be lemondását a vatikáni bíborosok megbeszélésén, a BBC szerint a pápa azzal magyarázta döntését, hogy túl idős már a folytatáshoz. „Úgy láttam, hogy idős korom miatt nem vagyok már elég erős a pápai tisztség megfelelő ellátásához" – mondta a BBC szerint a megbeszélésen. Azt mondta, hogy a mai világ gyors változásai mellett az elme és a test épsége éppúgy szükséges, az elmúlt hónapokban viszont fokozatosan elhagyta az ereje. (XVI. Benedek lemondó nyilatkozatát teljes terjedelmében itt olvashatja.)
A pápa megrendült egészsége miatt mondott le, érezte már élemedett korát, idézte a katolikus egyházfő bátyját, Georg Ratzingert a dpa. A Spiegel szerint testvére már hónapok óta tudott XVI. Benedek lemondási terveiről. Állítása szerint testvére nyugodtabban akarta tölteni idős napjait.
Federico Lombardi vatikáni szóvivő hangsúlyozta, hogy a pápa bejelentése meglepetésként érte, ami azt jelzi, hogy XVI. Benedek szándékáról nem tájékoztatta legközelebbi munkatársait sem. A BBC római tudósítója szerint ugyanakkor nem teljesen előzmény nélküli XVI. Benedek bejelentése, volt, hogy fáradtnak tűnt, a hangja erőtlen volt. Egy évekkel ezelőtt adott nyilatkozatában pedig jelezte, hogy lemond, ha úgy érzi, nem tudja már ellátni feladatát.
A lemondását bejelentő XVI. Benedek pápa kérte, hogy hívják össze a konklávét a következő katolikus egyházfő megválasztására. Értesülések szerint a konklávé március közepén ül össze. „Húsvétra meglesz az új pápánk" – mondta Federico Lombardi vatikáni szóvivő.
Vatikáni források azt közölték, hogy az egyházfői tisztségnek több várományosa van, de igazán esélyes jelölt nincs. XVI. Benedek pápa hivatali időszakában jelentősen kibővítette a bíborosok testületét, amely az ő utódját is megválasztja majd. A kongregációban többségbe kerültek az ők kinevezettjei, de mégis nőtt az olasz egyház befolyása. A korábban lehetséges utódként emlegetett Erdő Péter esztergomi bíboros-érsek esélyeit több tényező is rontja. A médiában egyelőre sokan a ghánai Peter Turkson bíboros nevét emlegetik.Az esélyekről és utódlásról bővebben>>>
A Reuters-nek egy vatikáni tisztviselő azt mondta, mindent megtesznek, hogy az átmeneti időszak a lehető legrövidebb ideig tartson majd. XVI. Benedek lemondása után a következő pápa megválasztásáig a Vatikán ideiglenes irányítójává a camerlengo, magyarul a pápai kamarás válik. A mostani camerlengo 2007 óta Tarcisio Bertone.
Nem példa nélküli egy pápa lemondása, de az elmúlt időszakban a pápák általában halálukig hivatalukban maradtak. A 85 éves német Joseph Aloisius Ratzinger 2005-ben lett pápa, miután az elődje, II. János Pál meghalt. Ratzingert 78 évesen választották meg, ezzel ő lett minden idők egyik legidősebben megválasztott pápája.
Az akkor 78 éves Ratzinger a bíborosi testület dékánja és a római katolikus egyház nézeteit meghatározó hittani kongregáció vezetője volt II. János Pál idején, egyesek a Vatikán fő gondolkodójának nevezték. Ratzinger 1991-ben agyvérzést kapott, de azóta történészek és megfigyelők szerint jó egészségnek örvendett.
Bajorországban született, majd a náci Németországban nőtt fel. A hitleri propagandában felnőtt, teológiát és filozófiát tanult fiúnak 1941-ben, tizennégy éves korában a németországi törvények szerint a Hitlerjugend soraiba kellett állnia. Azonban dezertált, és a hadifogságból papi szemináriumra ment, ezután meredeken ívelt a pályája felfelé.
II. János Pál pápa betegségének súlyosbodásakor, 2000-ben már azt beszélték, ő volna, aki akár a visszavonuló beteg pápa helyére állna. Már megválasztása előtt is nagy befolyása volt az egyházban, egy teológus szerint Luther Márton óta nem volt olyan német, aki ennyire rányomta volna bélyegét az egyházra, mint a Bajorországból származó Ratzinger. Személyében 480 év után először választottak újra német pápát a római katolikus egyház élére.
A Vatikán hangsúlyozta, hogy a pápa lemondása egészségügyi okokra vezethető vissza, nem pedig az egyház előtt álló „kihívásokra". A papi gyermekmolesztálási ügyek miatt is támadott katolikus egyházat az elmúlt években több botrány miatt is bírálták. Tavaly már volt szó arról, hogy lemondhat a pápa: akkor állítólag úgy tervezte, hogy április 16-án, a születésnapján mond le. A Libero című olasz lap írt róla, de az okokat akkor is csak találgatta.
A Vatileaks-botrány keretében 2012 elején több titkos dokumentum került ki a Vatikánból, amiknek a többsége a bíborosok közötti belső harcokról és az államtitkárság pazarlásáról szólt. Az egyik irat szerint a kora és a tehetetlenség érzése megtörte a pápát, aki már csak vallásfilozófiai munkáin dolgozott, és eszerint úgy tervezte, a 85. születésnapján lemond.
Január elején komoly presztízsveszteséget szenvedett el a pápai állam: az olasz központi bank januártól felfüggesztette a vatikáni kártyás fizetéseket. A lépést azzal indokolták, hogy a Vatikánban működő, Olaszországban regisztrált bank nem tiszteli a nemzetközi pénzmosás elleni küzdelmet. A bankot az elmúlt években számos botrány övezte – nemrég a vatikáni bank egy milánói számláját zárolták, 2010-ban 23 millió eurót zároltak egy vatikáni számlán –, ezekről a vatikáni ügyeket ismerő szakértők azt mondták, a pápai államban folyó hatalmi harcok részét képezhetik.