Dennis Rodman és Kim Dzsongun körbeudvarolták egymást a múlt héten az NBA-kosaras észak-koreai látogatásán, ahonnan a kosárlabda-diplomaták azzal az üzenettel érkeztek haza, hogy az észak-koreai vezér kész lenne közeledni Obamához. Az aktuálpolitikai ütésváltások, fegyveres provokációk mellett az elmúlt időszak arra utal, hogy Észak-Korea Kim Dzsongunnal az élén nyitni próbál az amerikai szimbólumok felé.
„Egy dolgot akar Obamától: hogy hívja fel telefonon” – mondta hazaérkezve Dennis Rodman amerikai kosárlabdázó, aki az előző héten Észak-Koreában járt, és Kim Dzsongun diktátorral is találkozott. Rodman szerint Kim hangsúlyozta, hogy nem akar háborút, ő pedig javasolta neki, hogy a beszélgetést kezdjék egy közös pontról: a kosárlabdával.
Rodman érkezése bizonyos szempontból párhuzamba állítható az Egyesült Államok és Kína közötti pingpongdiplomáciával az 1970-es évekből, miközben az észak-koreai rezsim valójában már egy éve elmozdult az amerikai életforma szimbólumai felé. Részben a fegyveres provokációknak is az lehet a célja, hogy Kim Dzsongun kizsaroljon valamilyen előrelépést a két ország kapcsolatában a Koreai háborút lezáró fegyverszünet 60. évfordulóján.
Rodman és a Harlem Globetrotters három tagja a múlt hét elejénérkeztek Észak-Koreába, hogy gyerekeknek tartsanak miniedzőtáborokat, és népszerűsítsék a kosárlabdát. A nem hivatalos látogatás alatt a Vice készített a kosárlabda-diplomatákról dokumentumfilmet, ami majd az HBO-n lesz látható. Kim Dzsongun észak-koreai vezér nagy NBA-rajongó, állítólag gyerekként sokat kosarazott, és ahogy apja, Kim Dzsongil, ő is a Chicago Bulls és Michael Jordan rajongója lett.
A látogatás keretében a korábbi balhés NBA-sztár és Kim Dzsongun észak-koreai vezér együtt nézték meg a Harlem Globetrotters bemutatóját egy phenjani sportcsarnokban. A diktátor és az egykori Chicago Bulls-kosaras jót beszélgettek a döntetlennel zárult bemutatómeccs alatt. A kosarasok később közös, tízfogásos vacsorán vettek részt a vezetőnél, ahol szusit és pulykát is ettek. A vacsorán Kim Dzsongun elmondta: reméli, hogy a látogatás közelebb hozza majd egymáshoz a két országot, míg a Vice tudósítója, Ryan Duffy viccesen meg is hívta az észak-koreai vezért az Egyesült Államokba.
„Szeretik itt a kosárlabdát. Büszke vagyok rá, hogy én képviselhetem az Amerikai Egyesült Államokat. Nem vagyok politikus. Kim Dzsongun és az észak-koreai emberek kosárlabda-rajongók. Szeretek mindenkit. Ennyi a történet” – írta Rodman még pénteken a Twitterén. Ugyanakkor többen is kritizálták, amiért arról beszélt Kimnek, hogy „életre szóló barátot talált”, miután egymás mellett ülve végignéztek a másik három amerikai és észak-koreai játékosok részvételével rendezett kosárlabda-bemutatót Phenjanban.
Rodman éppen olyan időszakban járt Észak-Koreában, amikor amúgy is feszült a viszony az Egyesült Államok és a kommunista ország között. Észak-Korea december 12-én műholdat bocsátott fel, amit a nyugati országok többek között tiltott ballisztikus rakétatesztként értékeltek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kína egyetértésével elfogadott elítélő határozatára válaszul Észak-Korea külön kiemelve megfenyegette az Egyesült Államokat, és föld alatti atomrobbantást hajtott végre.
A miniatürizált töltet miatt többen azért aggódtak, hogy Észak-Korea esetleg rakétára szerelne belőle, ezért válaszul az Egyesült Államok új típusú radarokat szállított Japánnak. Az már inkább csak a hagyományos retorika részét képezte, hogy az új dél-koreai elnök beiktatásakor Kim Dzsongun éles lőszerrel rendelt el hadgyakorlatot, majd a néhány napja kezdődött hagyományos dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlat miatt is elhangzottak az északi fenyegetések.
„Az aktuálpolitikai ütésváltások, fegyveres provokációk mellett az elmúlt időszak arra utal, hogy Észak-Korea Kim Dzsongunnal az élén nyitni próbál az amerikai életforma szimbólumai felé” – mutatott rá Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezető-helyettese.
Rodman látogatását Csoma egy „nagyon pozitív folyamat egyik elemének” nevezte. Ide tartozhatott korábban Eric Schmidt, a Google vezérigazgatójának észak-koreai látogatása is, amikor Bill Richardson volt új-mexikói kormányzóval az oldalán arról próbálta meggyőzni a rezsimet, hogy engedjen szélesebb körnek hozzáférést az internethez. Arról ugyanakkor nem tudni, hogy Schmidt is találkozott volna Kimmel.
Korábban nem fordult elő olyan, hogy egy vezető a fiatalabb Kimhez hasonlóan nyilvánosan együtt mutatkozzon a first ladyként elővezetett feleségével, Miki egeres előadáson vegyen részt, vagy külföldi diplomatákat is meghívjon magával a phenjani vidámparkba. Az észak-koreai hírügynökség olyan képeket is közreadott, amelyeken Rodman a Rungra-szigetén felállított delfináriumba is ellátogatott, ami egyike az egyértelműen Kim Dzsongun érájához kötődő fejlesztéseknek.
Rodman látogatását ugyanakkor kétszeres propagandaként használhatják fel. Amellett, hogy úgy kommunikálják, hogy egy fontos amerikai járt az országban, a különc amerikai kosaras személye az amerikaiakkal szemben táplált sztereotíp érzéseket is alátámaszthatja. Erre utal, hogy amikor megmutatták az észak-koreaiaknak a piercingekkel és tetoválásokkal borított játékos fotóját, többen csak azt tudták mondani: „Úgy néz ki, mint egy szörnyeteg.”
Rodman elég egyértelmű üzenetet vitt Obamának, de Csoma Mózes szerint valójában az aktuálpolitikai ütésváltásokkal is pont a magas szintű kétoldalú tárgyalásokat akarhatják kizsarolni. Könnyen lehet, hogy Észak-Korea idén, a Koreai háborút lezáró fegyverszünet 60. évfordulójára megpróbálja kierőszakolni egy békeszerződés létrehozását, ami formálisan lezárhatná a koreai háborút.
Már Kim Dzsongil idejében is megvoltak ugyanakkor ezeknek a szimbolikus látogatásoknak az előzményei. Például 1998-2008 között, Kim Dedzsung és Ro Muhjon déli elnökök alatt az aktuális politikai kapcsolatoktól függetlenül, bizalomépítő lépésként megszervezték dél-koreai könnyűzenei zenekarok fellépését Észak-Koreában. Sportesemények is szerepet játszottak a bizalomépítésben, emellett pedig hosszas szervezés után többek között még a New York-i filharmonikusok is felléptek Phenjanban.
2007-ben a második Korea-közi csúcstalálkozó alkalmával egy hatalmas LCD-tévét és egy 150 amerikai mozifilmet tartalmazó DVD-gyűjteményt adtak ajándékba Kim Dzsongilnek. A szimbolikus látogatások azonban a politikai indittatású fegyveres provokációk áldozatává váltak. Fontos kiemelni, hogy Kim Dzsongil soha nem mutatkozott együtt külföldi sztárokkal, és végképp nem készülhetett volna olyan együtt nevetős kép, mint most Kim Dzsongunról és Rodmanről.
Azt még nem lehet tudni, hogy Rodman látogatásának lesz-e bármilyen folyománya, mindenesetre az amerikai külügyminisztérium nem vett részt hivatalosan a szervezésben, és nincs is tervbe véve, hogy kikérdeznék Rodmant az általa tapasztaltakról. Az ABC Newsnak nyilatkozó szakértő nevetségesnek nevezte ezt a hozzáállást, mivel szerinte Rodman sokkal többet tudna mondani Kimről, mint amit CIA-ügynökök hosszú idő alatt kideríthetnének.
Közben úgy tűnhet, hogy az atomrobbantás nem váltott ki olyan kemény külföldi reakciókat, mint a korábbi hasonlók, de Csoma szerint a konkrét gazdasági szankciók életbe lépése soha nem egy-két hét alatt történik meg, ez egy hónapnál több időt is igénybe vehet. Az is indokolta a kisebb hatásszünetet, hogy csak február 25-én iktatták be a déli elnököt, Pak Gun Het, Dél-Korea addig a saját belső ügyeivel volt elfoglalva.
A késlekedést ugyanakkor az is indokolhatja, hogy már most is számos gazdasági szankció van érvényben az ország ellen, miközben valójában egyedül a kínai támogatások elapadása éreztetné azonnal a hatását. A pekingi érdekekkel azonban teljesen ellentétes lenne, hogy leálljanak a kínai beruházások, ahogy az észak-koreai szabad kereskedelmi zóna fejlesztése is folytatódik.