Észak-Korea rövid hatótávolságú rakétákat lőtt ki a Japán-tengerbe, válaszul az amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatra, jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség . Egy déli kormányzati forrás azt nem tudta megmondani, hogy Kim Dzsongun rendelte-e el a teszteket.

A rakéták a hírek szerint KN-02-esek voltak, amelyeket mobil rakétakilövőkről indítottak, a lőtávolságuk nagyjából 120-140 km. Ezeket általában nagyobb épületek ellen vetik be.

Csütörtökön Kim Dzsongun személyesen tekintett meg egy tüzérségi gyakorlatot a vitatott tengeri határvonalnál a Sárga-tenger térségében, ahova a déli miniszterelnök is ellátogatott. A rakéták pénteki kilövését északi források még nem erősítették meg.

Az észak-koreai rezsim előző heti fenyegetéseit beváltva hétfőn a két Korea közötti forródrót és megnemtámadási egyezmény   után az állampárt hivatalos lapja szerint a háborút 1953-ban lezáró tűzszünetet is érvénytelennek nyilvánította.

Dennis Rodman NBA-kosaras február végi szívélyes látogatása után egy héttel megint felizzott a feszültség a Koreai-félszigeten, a dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatra és az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) újabb szankcióira válaszul egymást érték az észak-koreai rezsim egyre súlyosabb fenyegetései az előző héten. A február 12-i nukleáris tesztre válaszul elrendelt szankciókra reagálva fenyegetett Észak-Korea a tűzszünet felmondásával, de megelőző atomcsapást is kilátásba helyezett.

Pénteken Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok 14 földi telepítésű rakétaelfogó egységgel erősíti meg a nyugati partvidékre telepített védelmi rendszerét a növekvő észak-koreai interkontinentális rakétafenyegetés miatt. Ezzel 44-re nő a nyugati partvidékre és Alaszkába telepített rakétaelfogó egységek száma. A védelmi hálózatot 2004-ben hozták létre. Az intézkedés részeként újból megnyitják az alaszkai Fort Greely rakétabázist, és új védelmi eszközöket telepítenek Kaliforniába is. Ezen kívül az USA az észak-koreai rakéták korai észlelésének javítása érdekében együtt fog működni Japánnal is.

Hagel szerint az amerikai rakétavédelmi rendszer bővítésének célja, hogy az Egyesült Államok maximálisan bebiztosítsa magát minden váratlan helyzettel szemben. A miniszter rámutatott, hogy a létező amerikai védelmi rendszerek jelenleg csak egy "korlátozott" ballisztikus rakétatámadás ellen képesek védelmet nyújtani.

Az amerikai lépések mögött az is állhat, hogy az észak-koreai fenyegetések mögött valódi potenciál van. A rezsim decemberben állította Föld körüli pályára első műholdját, amit gyakorlatilag az interkontinentális ballisztikus rakétáknál is alkalmazott technológia segítségével valósított meg, és már a harmadik sikeres nukleáris robbantásánál tart. Egy észak-koreai tábornok egyenesen azzal büszkélkedett, hogy a hazája kilövésre kész, nukleáris robbanótöltettel felszerelt ballisztikus rakétákkal rendelkezik. A másik lehetséges agresszor, Irán 2009 óta képes műholdat pályára állítani, és a nyugati államok szerint ugyancsak atomfegyver előállításán dolgozik. Ezt a vádat Teherán tagadja.