A magyar kormány tagja Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Olosz Gergely szenátorral és Fejér László Ödön képviselővel együtt a főtéren felvonuló huszár-hagyományőrzőkhöz csatlakozott. A lovas felvonulás hagyomány, de először fordul elő, hogy politikusok is lóháton érkeznek az ünnepségre.

Ünnepi beszédében Semjén Zsolt elmondta: azért jött Székelyföldre, hogy Magyarország köszöntését, megbecsülését és szeretetét tolmácsolja. A magyar parlamenten lobogó székely zászló alól indult a kézdivásárhelyi ünnepségre, és útján azt tapasztalta, mind a magyarországi falvak, városok, mind pedig a székelyföldi polgármesteri hivatalokon ott lobogtak a székely zászlók

„Nagyon fontos tudatosítanunk magunkban és megértessük román barátainkkal is, hogy amit mi akarunk, kérünk, követelünk nem valamilyen soha nem látott extremitás, hanem az a legtermészetesebb jog az Európai Unióban. Mert a nemzeteknek, a nemzetiségeknek a jogai, azok emberi jogok a közösség szintjén. Amikor mi szabadságunkhoz, nemzeti önazonosságunkhoz ragaszkodunk, akkor emberi jogainkhoz ragaszkodunk” – mondta Semjén Zsolt.

Kézdivásárhely főterén, ami a forradalom legendás ágyúöntő tüzértisztjének, Gábor Áronnak a nevét viseli, több ezren gyűltek össze a magyar nemzeti ünnepen. Az ünnepség végén Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, az önkormányzat nevében székely zászlót vont fel a szabadságharcos szobra mögött álló zászlórúdra. „Ez egy válasz a jelképeink elleni hadjáratra, hisz nap mint nap perelnünk kell a prefektusi hivatallal azért, mert közintézményeinken ott lobog a székely zászló. Azt szeretnénk, hogy ez a zászló örökre itt lobogjon a Gábor Áron téren” – mondta Bokor.

A kézdivásárhelyi ünnepségen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét és azt a március 10-én a román kormányhoz intézett beadványt, amiben a székely szabadság napja elnevezésű marosvásárhelyi demonstráció résztvevői területi autonómiát követeltek a Székelyföldnek.