Ha 1989-ben Csehszlovákiában fegyveres összecsapásig fajult volna a szembenállás a korabeli kommunista rendszer és az ellenzék között, az országban állomásozó szovjet katonai egységek beavatkoztak volna, de egy dokumentumkötet szerint a reformokat követelő erők oldalán léptek volna közbe, eltérően 1968-tól, amikor a Varsói Szerződés öt országának hadseregei eltiporták a Prágai Tavasz néven ismert reformmozgalmat. Történészek ugyanakkor vitatkoznak ezzel a megközelítéssel.

Egyebek között ezt a megállapítást is tartalmazza az 1989 novemberi bársonyos forradalom hátterét kivizsgáló parlamenti bizottság dokumentumainak gyűjteménye. Az eddig titkosított dokumentumokat a prágai Totalitárius Rendszereket Tanulmányozó Intézet (ÚSTR) hozza nyilvánosságra. A hamarosan megjelenő kötetről a közszolgálati Cseh Televízió adott tájékoztatást kedden este.

A szocialista Csehszlovákiában 1989-ben januártól kezdve egyre gyakoribbak voltak a rendszerellenes tüntetések. A rendőrség ugyan fellépett ellenük, de korlátozott mértékben. Ha a karhatalom fellépése túllépett volna bizonyos határokat, az országban állomásozó mintegy 70 ezer fős szovjet hadsereg állítólag kész lett volna a beavatkozásra.

„Ma, viszonylag hosszú idő elteltével megállapíthatjuk, hogy ez beillik azon információk körébe, amelyeket Oroszországban már nyilvánosságra hoztak" – mondta a televízióban Pavel Zácek történész, a Megvallani az igazságot és semmit el nem hallgatni című dokumentum és tanulmánykötet szerzője. „Más anyagokból is köztudott, hogy a szovjeteknek érdekük volt változásokat elérni Csehszlovákiában" – állítja Milan Hulík, a parlamenti vizsgálóbizottság egykori tagja.

Néhány, a televízióban megszólaltatott történész és egykori politikus viszont nem hiszi, hogy a szovjetek valóban az ellenzék oldalán avatkoztak volna be a csehszlovákiai fejleményekbe.

„A barátságos hangnemet (szovjet részről) nem tudom megerősíteni. Inkább az aggodalmat, és a fogadkozást, hogy nem avatkoznak be" – jelentette ki Michael Kocáb, aki 1989-ben az ellenzék részéről tartotta a kapcsolatot a csehszlovák, illetve a szovjet hadsereggel. „Gorbacsov már jóval előtte, legalább másfél évvel korábban jelezte, hogy a szovjetek részéről kizárt bármiféle beavatkozás" – nyilatkozta Tomás Vilímek, a cseh tudományos akadémia kortárs történeti intézetének kutatója.

Az 1989 novemberi rendszerváltás után számos elmélet látott napvilágot arról, hogy összeesküvés is állhatott a „bársonyos forradalom" hátterében. A könyv egyik legfőbb célja, hogy megpróbálja megvilágítani ezt a hátteret. „A parlamenti vizsgálóbizottság dokumentumai és jegyzőkönyvei azt bizonyítják, hogy nem volt semmiféle összeesküvés" – állítja Zácek.

A végső csehszlovákiai rendszerváltó eseményeket elindító 1989 november 17-i prágai diáktüntetés rendőri leverése miatt 28 személy ellen emeltek vádat, de börtönbe csak két rendőr került.