Tony Blair volt brit kormányfő szerint a Munkáspárt jobb eredményt ért volna el a legutóbbi parlamenti választásokon, ha még akkor is ő állt volna a párt élén. „Nem azt mondom, hogy győztem volna, de az eredmény szorosabb lett volna” – fogalmazott Blair.
Blair, aki 1997-től tíz évig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, és a Labour történetében példátlan módon három választást nyert meg egymás után, a Bloomberg Markets üzleti magazinnak adott interjúban kijelentette: ha megadatott volna neki, hogy negyedszer is ő vezesse a választási csatába a Munkáspártot, akkor alaposan megszorította volna David Cameron jelenlegi konzervatív miniszterelnököt.
Az 59 éves Blair most adott először nyilvánosan hangot érzéseinek azzal kapcsolatban, hogy harmadik választási győzelme után két évvel, utolsó miniszterelnöki mandátumának felénél távoznia kellett a Munkáspárt és a kormány éléről. Ugyancsak most első ízben fogalmazott meg nyíltan olyan véleményt, amely utódja – egykori pénzügyminisztere, majd a párton belüli első számú riválisa –, Gordon Brown politikusi teljesítményének egyértelmű bírálataként értelmezhető.
Tony Blair, akire főleg az iraki háborút kísérő belpolitikai botrányok miatt erőteljes nyomás nehezedett a Munkáspárton belül is mielőbbi távozása érdekében, 2007 nyarán köszönt le miniszterelnöki tisztségéről, és parlamenti képviselői mandátumát is visszaadta.
A helyébe lépő – a váltást akkor már évek óta egyre nyíltabban követelő – Gordon Brown vezetésével a Labour három évtizede nem tapasztalt vereséget szenvedett a 2010-es parlamenti választásokon, és 13 évi kormányzás után ellenzékbe szorult. Mindazonáltal a Konzervatív Párt sem szerzett elégséges számú alsóházi képviselői helyet ahhoz, hogy önállóan tudjon többségi kormányt alakítani, ezért Cameron kénytelen volt koalícióra lépni a Liberális Demokratákkal. A koalíciós kormányzás a brit politikai berendezkedésben korántsem példátlan ugyan, de meglehetősen ritka.
Blair a Bloomberg Markets magazinnak adott interjúban csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy nem kérték fel az EU 2009-ben alakult új vezetői tisztségének, a uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöki posztjának betöltésére. „Ha ezt az európai állást felajánlották volna, elfogadtam volna. De nem ajánlották fel” – fogalmazott a brit politikus.
A tisztséget végül Herman Van Rompuy volt belga miniszterelnök kapta, akit a Bloomberg Markets megjegyzése szerint akkoriban „Belgiumon kívül alig ismert valaki”. Blair kinevezéséért annak idején még a Brown-kormány is lobbizott, ám korabeli brit sajtóértesülések szerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy akkori francia elnök nem akart ennyire fajsúlyos politikai személyiséget ezen a poszton.