Az elrabolt személy nem katona, hanem rendőrszázados volt, aki a Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) kötelékében teljesít szolgálatot. Két órán keresztül tartották fogva, az egyiptomi hatóságok szabadították ki. A Terrorelhárítási Központ (TEK) akkor tájékoztatott a válságstábjuk összehívásáról, amikor a szabadulásról már a média is hírt adott.
(Cikkünk folyamatosan frissül.)
A Honvédelmi Minisztérium (HM) tájékoztatása szerint elengedték a Sínai-félszigeten elrabolt magyar katonai megfigyelőt.
Érdekes módon a Terrorelhárítási Központ (TEK) 19:57-kor adott ki közleményt arról, hogy válságstábot hívtak össze az elrabolt magyar ügyében. Ekkorra már tudni lehetett: a megfigyelő kiszabadult és biztonságban van.
Egyiptomban, a Sínai-félszigeten beduinok raboltak el csütörtökön egy magyar katonai megfigyelőt, közölte egy egyiptomi biztonsági forrás. Lapunk értesülése szerint az elrabolt személy nem katona, hanem rendőrszázados, aki a Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) kötelékében teljesít szolgálatot. Az AP tudósítása szerint a megfigyelő egy buszon utazott a Sínai-félsziget északi részén lévő el-Arisból Kairóba, amikor az emberrablók akcióba léptek. A forrás úgy tudja, hogy a beduinok egy köztörvényes váddal letartóztatott társuk szabadon bocsátását követelték volna az elengedéséért cserébe.
Az MFO honlapjának tájékoztatása szerint az emberrablók arra a buszra csaptak le, mely az MFO Gorah-i tábora és Kairó között közlekedett. A beduin fegyveresek késő délután állították meg az észak-sínai fő partmenti úton a Szuezi-csatorna felé tartó járművet Bir el Abd település közelében. A busz utasai közül egyedül a magyar rendőrszázadost szállították le, aki két órán keresztül volt fogságban.
Az egyiptomi hatóságok mentek érte, akik visszakísérték a buszhoz, melynek utasai sértetlenek maradtak és közben az egyiptomi biztonsági erők felügyelete alatt várták a magyar tiszt visszaszállítását.
A AFP francia hírügynökségnek egy kairói rendőrségi forrás azt mondta, eleve tévedés történt: az emberrablók nem tudták, hogy a buszon az MFO tagjai utaznak, és törzsük vezetőinek közbelépésére engedték el a magyar tisztet.
Az incidens után a jármű biztonsági kísérettel folytatta útját az egyiptomi főváros felé.
A Sínai-félszigetre 1995-ben küldtünk fegyveres békefenntartókat. A kontingensben eddig két haláleset történt, 1998. február 18-án két magyar katona halt meg autóbalesetben. A Magyar Honvédség mintegy 25 katonával járul hozzá a nemzetközi megállapodáson alapuló műveletek kategóriájába tartozó, az izraeli-egyiptomi konfliktust lezáró Camp David-i békeszerződés betartásának ellenőrzésére a Sínai-félszigeten létrehozott Többnemzeti Erő és Megfigyelők (Multinational Force and Observers, MFO) misszióhoz. A misszió létszáma 42 fő, ebből nagyjából 26 katona és 16 rendőr.
A misszó fő feladatai a katonai rend és fegyelem fenntartása az MFO teljes felelősségi körzetében (bűnügyi nyomozati munka, baleseti helyszínelés, járőrözés, rendészeti feladatok, gépjármű oszlopok biztosítása, közlekedésbiztonsági és sebesség ellenőrzés végrehajtása, rendezvények biztosítása).
Az egységbe 11 ország biztosít közel 1700 katonát. A legnagyobb kontingenst 750 fővel az Egyesült Államok állítja ki, őt követi több mint 300 katonával Kolumbia és a Fidzsi-szigetek. Elsősorban arra ügyelnek, hogy Izrael és Egyiptom betartsa a békeszerződésnek azon határozatait, amelyek a határsávban állomásoztatható biztonsági erők korlátozott voltát szabályozzák.
A modernkori történelemben Egyiptom és Izrael harcolt a jelentős részben sivatagokkal borított területért. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael hódította meg a Sínait. A két ország között 1979-ben az amerikai Camp Davidben megkötött békeszerződés eredményeképpen 1982-ben a félsziget visszakerült az arab államhoz. A félsziget Egyiptom egyetlen olyan körzete, amely földrajzilag Ázsiához tartozik.
A békemegállapodás rendelkezéseinek betartatására 1982 óta egy nemzetközi békefenntartó egység ügyel. A Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) azonban nem tartoznak az ENSZ békefenntartó missziói közé, hanem az 1979-es békeszerződés és annak egy 1981-es kiegészítő jegyzőkönyve alapján működnek.
A közel 60 ezer négyzetkilométer területű Sínai-félszigeten kevesebb mint 400 ezer ember él. Közülük 100 ezren vándorló életmódot folytató beduinok, akik sohasem kerültek teljes mértékben a kairói központi kormány ellenőrzése alá. A félsziget legfontosabb bevételi forrásai a nyersolaj, a mangánérc és a turizmus.
A két kontinenst összekötő félsziget a bibliai idők óta fontos szerepet játszik. A zsidó-keresztény hagyomány szerint a Sínai-hegyen adta át az Úr Mózesnek a Tízparancsolatot.
Két hete már szintén elraboltak egy izraeli férfit és egy norvég nőt a Sínai-félszigeten, szintén beduinok. Egy taxiban utaztak, amikor fegyveresek állították meg őket és foglyul ejtették az autó két utasát; a beduin sofőrt elengedték, akinek a túszejtők parancsa szerint értesítenie kellett a rendőrséget. Mint most, akkor is társuk elengedését követelték a két turistáért cserébe. Négy nappal később szabadon engedték őket. A norvég nő elmondta, jól bántak velük, nem bántották őket.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a hasonló emberrablások a félszigeten. Március elején egy brit házaspárt raboltak el, szintén egy bebörtönzött társuk szabadon engedését követelték - írja a The National.
Szlankó Bálint újságírót Szíriában rabolták el idén januárban egy mexikói és egy baszk újságíróval együtt. Kirabolták, majd szabadon engedték őket.
Tavaly augusztusban három magyar volt rendőrt szíriai felkelők ejtettek foglyul. Egy tűzharcot kihasználva menekültek el.
Papp Istvánt, az ENSZ békefenntartóját 2011-ben tartották fogva kilencvenegy napig szudáni fegyveresek. Váltságdíj fejében szabadulhatott.