A bostoni hatóságok megerősítették, hogy a hétfői maratonon elkövetett robbantások ügyében keresett, még szökésben lévő gyanúsított Dzsokar Carnajev, míg a másik, megölt férfi a testvére, Tamerlan Carnajev volt. A különböző híradások szerint a két férfi csecsen származású, Kirgizisztánban nőttek fel, de már jó ideje az Egyesült Államokban éltek.
A BBC moszkvai tudósítója szerint a még szökésben lévő Dzsokar Carnajev 2001-ben vagy 2002-ben – vagyis 8-9 évesen – érkezett az Egyesült Államokba, előtte a Csecsenföld melletti Dagesztán fővárosában, Mahacskalában élt családjával. Oda Kirgizisztánból költöztek át. A még keresett merénylő 2011 óta 2500 dolláros ösztöndíjjal tanult a Cambridge-en, massachusetts-i jogosítványa van.
Dzsokar Carnajev a VKontakte orosz közösségi oldalon megadott adatai szerint 1999 és 2001 között Mahacskalában járt iskolába, az utolsó, 2012 tavaszi frissítéskor pedig a Massachusetts állambeli Cambridge Rindge and Latin School tanulója volt. Ebbe a középiskolába járt többek között Ben Affleck és Matt Damon is. Bejegyzései arra utalnak, hogy magát iszlám hívőnek tartotta, de azért bátyjához hasonlóan ő is a „státuszt és az aranyat" tartotta a legfontosabbnak.
Az AP-nek sikerült elérnie Mahacskalában a testvérek feltételezett apját, Anzor Carnajevet, aki azt mondta, hogy a szökésben lévő fiú orvostanhallgató, és „egy valódi angyal". A CNN-nek nyilatkozott a két férfi nagybátyja is, aki állítása szerint két éve nem beszélt velük, de Tamerlan Carnajev csütörtökön felhívta telefonon, és azt kérte, bocsásson meg neki. „Ez őrültség, nem hiszem el. Amikor láttam a híreket a tévében, akkor azt gondoltam: ki tudna ilyet tenni?" – mondta.
A Boston Globe és a Slate megtalálta Dzsokar Carnajev több volt gimnáziumi osztálytársát is, akik egybehangzón állították: sehogysem tudják elképzelni őt fanatikus merénylőként. A legtöbbükben kevés konkrét emlék maradt Dzsokarról, de mindenki azt állította, hogy a normálisank, rendes srácnak tűnt. És bár ismerősei szerint a középiskolában igazán szoros baráti viszonyt senkivel nem alakított ki, egyáltalán nem volt magányos farkas. Az is kiderült, hogy Dzsokar Carnajev jelenleg tengerbiológiát tanul, de az elmúlt két héten nem nagyon lehetett látni a kampuszon. Megszólalt a birkózóedzője is, aki elkötelezett sportolónak tartja őt, akit mindenki kedvelt. Peter Payack szerint nem véletlenül volt két évig a csapat kapitánya.
A rengeteg megkérdezett ismerős közül senki nem hallotta, hogy Dzsokar bármikor is politikáról, terrorizmusról, vagy bármiféle Amerika-ellenes érzéséről beszélt volna.
A Bostonban csütörtök este kezdődött hajtóvadászatban halálosan megsebesített, 26 éves Tamerlan Carnajevről kiderítették, hogy Johannes Hirn fotóművész korábban már készített róla egy képriportot (amelyet azóta töröltek), melyben az akkor már öt éve az USA-ban élő csecsen származású fiú azt mondta: „Egyetlen amerikai barátom sincs, egyszerűen nem értem őket". Úgy tűnik, hogy családja még az 1990-es évek elején elköltözött Csecsenföldről, Avij Karimov csecsenföldi kormányszóvivő az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy tudomásuk szerint a család a jelentős csecsen kisebbséggel rendelkező Kazahsztánban is élt.
Szemfüles netezők megtalálták Tamerlan Carajev amazon.com accountját is, melynek kívánságlistáján három irathamisítási trükkökről szóló kézikönyv, egy, a csecsen függetlenségi harcokról szóló írás, illetve a szervezett bűnözésről szóló munka is volt. A Moscow Times közben megtalálta az idősebb Carnajev-testvér adatlapját a vk.com-on (ez lényegében a Facebook orosz koppintása). Tamerlan világnézetéhez az „iszlám"-ot írta be, viszont életcélját a „karrier és pénz"-ben jelölte meg.
A BBC szerint Zibekdat Carnejevát, a testvérek anyját, aki ugyanoda van bejelentve a Norfolk Streeten, mint Dzsokar Carnejev, tavaly bolti lopás miatt őrizetbe vették.
Azt egyelőre továbbra sem tudni, hogy a két feltételezett merénylők miért robbantottak a hétfői maraton céljánál, arról sem tudni, hogy a kórházba szállítás közben meghalt idősebb testvért ki tudták-e kérdezni a rendőrök. Csecsen internetezők közül többen attól félnek, hogy az amerikai hatóságok a csecseneket hibáztatják majd a bostoni merényletekért.
„A bostoni gyanúsítottaknak nincs közük Csecsenföldhöz, az elsődleges információk szerint már hosszú évek óta elköltöztek onnan" – mondta Alvi Karimov, a Csecsen Köztársaság vezetője az Ekho Moszkvi rádiónak. Szerinte nem Csecsenföldön nőttek fel, ha problémásak lettek, az a szocializációjuk miatt lett.
Barack Obama és Vlagyimir Putyin hétfőn megállapodást kötöttek arról, hogy megpróbálnak felülemelkedni az elmúlt évek emberi jogi nézeteltérésein, és közös álláspont kialakítására törekednek olyan nemzetközi konfliktusgócok esetében, mint Irán, Szíria és Észak-Korea. A megbeszélés komoly előrelépést jelentett a két ország kapcsolataiban, mivel viszonyuk 2009 óta rendkívül feszült volt az orosz gyerekek amerikai örökbefogadását tiltó ún. Magnyitszkij-záradék, valamint az orosz válaszlépésként hozott anti-Magnyitszkij-törvény miatt. A két állam közeledése feszültségeket kelthetett az Egyesült Államokban élő csecsenek körében.
Csecsenföld a Szovjetunió felbomlása után először 1994-ben próbált meg függetlenedni az Orosz Föderációtól, ami kétéves háborúskodásba torkollott. A háború első, 1994-1995-ös szakasza a grozniji csatában csúcsosodott ki, amelyben Oroszország megpróbálta átvenni az irányítást Csecsenföld hegyvidéki területei felett. 1995-ben egy csecsen terrorcsoport több mint ezer embert ejtett túszul Bugyonnovszk kórházában, az akcióban több mint 130-an meghaltak.
A csecsenek az orosz offenzívát Samil Bászájev vezetésével, gerilla-taktikát alkalmazva sikeresen visszaverték, aminek eredményeképpen Borisz Jelcin akkori orosz elnök 1996-ban tűzszünetet hirdetett, majd egy évvel később a felek békeszerződést kötöttek. A szerződés meglehetősen széleskörű autonómiát biztosított Csecsenföld részére, de teljes függetlenséget nem. A harcokban körülbelül 7 500 orosz katona, 4 000 csecsen harcos és 35 000 polgári áldozat vesztette életét.
Mivel a békeszerződés nem rendezte megnyugtatóan az Orosz Föderáció és Csecsenföld viszonyát, 1999. augusztus 26-án az oroszok újra hadat üzentek a kaotikus állapotot kihasználó szeparatista lázadóknak. Ennek közvetlen előzményét Dagesztán az Iszlám Nemzetközi Békefenntartó Brigád (IIPB) általi megszállása szolgáltatta, melyet szintén Samil Bászájev szított, Hattáb szaúdi származású hadúrral szövetségben, valamint több Oroszországban elkövetett merénylet, melyek összesen mintegy 300 halálos áldozatot követeltek. Oroszország, habár bizonyítékai nem voltak, a csecseneknek tulajdonította a merényletek elkövetését.
A második háború 1999. október elsején tört ki, Vlagyimir Putyin elnöksége alatt. Az oroszok bevonulásával megszűnt Csecsenföld de facto függetlensége. A háború első szakaszában az oroszok több mint négy hónap alatt elfoglalták Groznij csecsen fővárost, és közvetlen ellenőrzés alá vonták a csecsenek által lakott területeket. A következő éveket szórványos, olykor sok halálos áldozattal járó csecsen katonai ellenállás jellemezte az Észak-Kaukázusban, valamint csecsenek által oroszországi civilek kárára elkövetett merényletek. A mindkét fél által elkövetett emberi jogsértések a nemzetközi közösség reflektorfényébe emelték a konfliktust. A 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeket követően Oroszország megpróbálta a csecsen szeparatizmust a nemzetközi terrorizmus részeként értelmezni, hogy ezzel legitimálja jogsértő akcióit.
2003-ban új alkotmányt fogadtak el Csecsenföldön, ami magasabb fokú autonómiát biztosított, ugyanakkor az Oroszországhoz való tartozást is bebetonozta. A 2005-ös választásokon az oroszbarát Egyesült Oroszország Párt szerezte meg a mandátumok több mint felét. Ezzel Putyin szerint lezárult a konszolidáció időszaka, habár az eredményben az is közrejátszott, hogy a szeparatisták bojkottálták a voksolást. Azóta nagyobb lendületet kapott a megtépázott főváros újjáépítése, de a szórványos erőszak továbbra is fel-felbukkan az országban.
A Csecsenföldön érvényes „terroristaellenes hadművelet” beszüntetését Dimitrij Medvegyev elnök kezdeményezte 2009 márciusában, aminek következtében ugyanezen év április 16-án hivatalosan is felfüggesztették az akciót. Megfigyelők szerint a döntés hátterében anyagi megfontolások álltak: a válságba sodródott Oroszország nem kívánta tovább viselni csapatai állomásoztatásának költségét.
A szórványos erőszakcselekmények az oroszok kivonulása óta sem szűntek meg: 2011-ben hat halálos áldozattal járó tripla öngyilkos-merényletet követtek el Groznijban, tavaly pedig egy páncélozott katonai járművet robbantottak fel, aminek során három orosz belügyi tiszt és egy civil vesztette életét.