Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottsága szerdán 21:20 arányban megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot. A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban. Magyarország vonatkozásában a kormány alkotmányozási gyakorlata miatt merült fel ez az elképzelés. Az ET monitoring bizottságának döntése csak azt jelenti, hogy a szervezet parlamenti közgyűlése napirendre veszi majd a kérdést.
A most szóban forgó Európa Tanács egyébként nem azonos a zömmel az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanáccsal. Az ET nem is uniós szerv, hanem az európai országok konzultatív fóruma, mely az Európai Unió intézményi fejlődésével egyre jelentéktelenebbé vált. Ezért döntései maximum presztízs-szempontból számíthatnak fontosnak.
Thomas Markert, a Velencei Bizottság - az ET égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló testület - titkára 2012. március 22-én újságíróknak Brüsszelben megállapította, hogy az ET eddig csak a keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozó államok - így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok - vonatkozásában indított megfigyelési eljárást.
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes úgy kommentálta az MTI-nek a döntést, hogy szerint több ok miatt sem vehető biztosra, hogy a testület egyértelmű döntést hozhat ebben az ügyben. Szerinte ugyanis amikor az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán szerepelt a monitoring bizottság napirendjén a javaslat, csak a képviselők fele volt jelen az ülésen, így az összes bizottsági tagnak csak a negyede támogatta a javaslatot - hangsúlyozta. Prőhle azt is kifogásolta, hogy a bizottság csak csütörtökön szavaz a javaslat egyes részfejezeteiről, vagyis - az eddigi gyakorlattól eltérően - ezek a voksolások már a végszavazást követően lesznek, ráadásul ezeken egyik jelentéstevő sem lesz jelen. Emellett azt is felhozta a jelentés hitelessége ellen, hogy az egyik jelentéstevő az eljárás közben azért lemondott, mert úgy vélte, súlyosan elfogult és egyoldalú a jelentés.
A parlamenti közgyűlésen, illetve a monitoring bizottság ülésén is részt vevő szocialista Szabó Vilmos úgy nyilatkozott, hogy a döntés nem Magyarország ellen irányul, hanem a kormány politikáját, intézkedéseit mérlegelték. Szabó szerint példátlan és megalázó a döntés, hiszen még egyetlen más európai uniós tagállammal szemben sem tettek hasonló lépést, és reményét fejezte ki, hogy a kormány végre „felébred”, és gyorsan változtat az eddigi politikáján, mert ez szolgálná Magyarország érdekeit. Szabó Vilmos az eljárás szabályai értelmében egyébként a döntés során nem adott le voksot.