Elrablásuk után tíz évvel, egy pincéből szabadult ki három lány kedden Clevelandben. A fogolyévek alatt egyiküknek gyermeke is született. A házban köteleket és láncokat találtak a rendőrök; a szomszédok soha nem gondolták volna, hogy a mellettük élő férfi emberrablásra képes. A kriminálpszichológus szerint a hasonló ügyek töredéke válik csak ismertté.
11 éves Jaycee Lee Dugard az iskolabusz megállójából sétált haza, amikor 1991-ben elrabolták. A 10 éves Natascha Kampuscht 1998-ban rántották be egy furgonba, miután reggel elindult otthonából. Michelle Knight 2002-ben unokatestvérével játszott, mielőtt eltűnt. Amanda Berry 2003-ban 17 éves volt, egy gyorsétteremben dolgozott, onnan indult haza, ahová sohasem érkezett meg. Gina DeJesus 14 volt, a suliból hazaérve kapták el 2004-ben. A 2007-ben 15 éves Ashley Summerst szintén egy clevelandi utcán látták utoljára.
A fenti esetek csak az elmúlt évtizedek leghíresebb eltűnései, mégpedig azért, mert egy kivételével mindegyik lány előkerült – több mint tíz év után. Ezek a sztorik ugyanakkor nem a rendőrség munkáját dicsérik, a lányok többnyire saját maguknak köszönhetik mai szabadságukat.
Jaycee több mint 18 év fogság után került elő, addigra két gyermeke született elrablójától: először 13 évesen szült. Fogvatartója akkor, a tévéből tudta meg, mi az összefüggés a szex és a terhesség között. A férfi a berkeley-i Kalifornia Egyetemen osztogatott vallási röplapokat, ott szúrt szemet egy őrnek. Mivel korábban már elítélték nemi erőszak miatt, és feltételesen volt szabadlábon, még gyanúsabbá vált. Phillip Garridót és feleségét később életfogytiglanra ítélték.
Az osztrák Natascha 18 évesen tudott meglépni, amikor elrablója, Wolfgang Přiklopil autóját takarította. A szökés után a technikusként dolgozó Přiklopil öngyilkos lett.
Michelle-t, Amandát és Ginát kedden találták meg, miután egyikük telefonhoz jutott, és a 911-et hívva azt kiabálta: „elraboltak, 10 évvel ezelőtt tűntem el; itt vagyok, szabad vagyok!” A fogvatartásukkal vádolt 52 éves Ariel Castrót, a korábbi iskolabuszvezetőt, valamint két testvérét – akik nem vele, illetve az elrabolt lányokkal éltek – letartóztatták.
Ashley Summerst ma újult erővel keresik.
Michelle, Amanda és Gina egy látszólag békés ház pincéjében töltötte fiatalságát. A ház tornácán puerto ricói zászló lógott, a szomszédok legfeljebb azt nem értették, miért cipel haza a tulaj naponta több adag kaját a McDonald's-ból. Gyanút kelthetett volna, de csak utólag nyert jelentőséget az is, hogy Ariel Castro nem tűrte az embereket a háza körül, a szomszédokkal is csak távolabb beszélgetett. Szomszédjai szerint a házban esténként sötét volt, és legalább egy redőny mindig le volt húzva.
Egyszer előfordult az is, hogy a házból kiabálás hallatszott. Akkor valaki szólt a rendőröknek, akiknek viszont senki sem nyitott ajtót, úgyhogy gyorsan távoztak. Néhány évvel ezelőtt egy másik szomszéd egy meztelen lányt látott az udvaron. Ő is értesítette a hatóságokat, ők azonban azt hitték, csak egy viccről van szó.
Az eheti szabaduláskor egy hatéves kislányt is találtak a házban, akiről később kiderült, Amanda Berry ott született gyermeke, akit négy évnyi raboskodás után hozott világra. A rendőrség további szülésekre vagy vetélésekre utaló jeleket, illetve egyéb személyeket a házban nem talált.
Dr. Bilkei Pál szerint emberrablások, fogvatartások mindig is voltak, legfeljebb azért tűnnek újabban gyakorinak, mert a média felkapja és napirenden tartja az ilyen témákat. Habár a kriminálpszichológus szerint nincsenek nemzetközi statisztikai adatok az ilyen esetekre vonatkozóan, és konkrét magyar ügyeket sem tudott megnevezni, szerinte viszonylag gyakran előfordul az ilyesmi. Azt is elmondta: egyértelműen fel lehet rajzolni azok profilját, akik elrabolnak, majd szolgájukká tesznek lányokat. „Bosszúvágyó, negatív énképpel rendelkező férfiak ezek, akiket rengeteg kudarc ért az életben.”
A Jaycee-t elrabló Phillip Garrido például kábítószerfüggő volt, és szexuális zaklatás miatt korábban is elítélték: 1976-ban a Katherine Callawayt öt és fél órán át abuzálta szexuálisan. Az orvosi vizsgálatok normálisnak nyilvánították, de blogja alapján utólag egy pszichológus személyiségzavarosnak nevezte. A fogvatartásban közreműködő feleséget egy rokon „robotként” írta le, aki mindenben engedelmeskedett férjének.
A most letartóztatott Castro Facebook-oldalán egy basszusgitárját és motorját szerető, pozitív ember képe jelent meg. A közösségi oldalon a letartóztatott férfi utolsó üzenete az volt: „Csodák léteznek, az isten jó :)” Egy közelben élő férfi, aki egy évvel ezelőtt együtt grillpartizott Castróval, azt mondta, elképzelhetetlennek tartja, hogy bárkit is fogva tartott volna. Szerinte a férfi teljesen átlagos volt, normálisan viselkedett, rendszeresen játszott a kutyájával az udvaron, szerelgette az autóját vagy a motorját. A házkutatás első jelentései alapján azonban Castro még az utóbbi időben is rendszeresen megkötözte, megbilincselte az elrabolt lányokat. Utóbb az is kiderült: egykori feleségére is többször erőszakosan támadt rá.
A fiatal lányok elrablása az ókori mitológiától, vagy a Bibliától kezdve napjainkig izgalmas téma, a népmeséknek és a mondavilágnak is visszatérő eleme volt. A XX. században John Fowles a Lepkegyűjtőben, vagy Gabriel García Márquez az Egy emberrablás története című könyvében viszont nagyon is életszerű lehetőségként foglalkozott a témával. Napjainkban Stieg Larsson Millenium trilógiája hasított a vonalon.
Hiába viszont a sok év elzártság és megaláztatás, Dr. Bilkei szerint bárkinél beállhat a Stockholm-szindróma. A Stockholm-szindrómát egy, a svéd városban lezajlott túszdráma után írták le. Akkor két bankrabló öt és fél napig tartott fogva négy banki alkalmazottat, akik ez idő alatt annyira megkedvelték a bűnözőket, hogy később gyűjtést szerveztek jogi védelmük érdekében. Ez a szeretet az együtt töltött évtizedek alatt ugyanígy kialakulhat, amikor a szolgaként tartott fiatal lány teljes egészében kiszolgáltatott elrablójának.
Hasonló történt Jaycee Lee Dugarddal és két gyermekével is, akik egy szemtanú szerint úgy éltek a bűnöző házaspárral, „mint egy kis család”. Natascha Kampusch is többször állította szabadulása után: egyre inkább sajnálja Přiklopilt, és a bűnöző öngyilkossága után vigasztalhatatlanul sírt. Natascha ugyanakkor felháborodott, amikor ügye kapcsán a szindróma szóba került. A most kiszabadul három lány még nem beszélt nyilvánosan fogvatartójukról.
A 2009-ben 29 évesen kiszabadult Jaycee-t elrablója éveken át erőszakolta, tőle született két gyerekét pedig soha nem vitte iskolába vagy orvoshoz. Jaycee az „Egy elrabolt élet” című könyvében írta meg a bezárva töltött 18 évét, azóta gyermekeivel együtt kellett beilleszkednie egy új életbe.
Natascha Kampusch ma a PETA arca, és az állatkertben rács mögé zárt állatok jogaiért küzd. Szabadulása után nem sokkal neki is könyve jelent meg a pincebörtönben töltött nyolc évről. A házat, amelyben fogva tartották, megvásárolta, és fizeti a fenntartási költségeit, pedig soha nem akar visszaköltözni. Azért rendszeresen bejár és kitakarít a Bécstől nem messze fekvő kertvárosi épületbe.
A Clevelandben most megtalált három lány számára könnyebbséget jelenthetett, hogy közösséget tudtak alkotni. Dr. Bilkei Pál szerint ez majd a társadalomba való visszatéréskor is megkönnyítheti a dolgukat. „Ez pontosan ugyanolyan visszatérés, mint amikor valaki hosszú idő után szabadul a börtönből” – mondta a szakember, aki szerint orvosi segítségre, pszichológusra is szüksége lesz a lányoknak. Amandának idősebb nővére – aki egy percig sem hitte halottnak húgát – is segít beilleszkedni a társadalomba. Michelle pedig most már megismerheti féltestvérét is, a 10 éves Katie-t, aki több évvel a lány eltűnése után született.
Dr. Bilkei szerint megtippelni sem lehet, hány eltűnt lány él most is pincékben, sufnikban, hátsó kertekben. A most kiszabadult trio sztorija újraindította a 2007-ben eltűnt Ashley Summers, és a vele egy időben eltűnt más lányok keresését, illetve reményt ad a hozzátartozóknak. A család is azt mondja: „hisznek a csodában”. Ahogy Ariel Castro is tette.