A pártszóvivő szerint torz az Amnesty International magyar jelentése, bár a szociáldemokrata Ausztriát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát is hasonló kritika érte a romák diszkriminációja miatt. Gyurcsány idején még tényszerűen kritizálták a kormányt.
Bár a Fidesz szóvivője úgy látja, hogy a "Bajnai-gárda mögött álló" Amnesty International idei jelentése torz és hamis állításokkal telve igyekszik nyomást gyakorolni az országra, a Hoppál Péter szerint "baloldali lemezt" játszó jogvédő szervezet nagyon hasonló tartalmú dokumentumot állított össze a szomszédos EU-tagokról. Ezek élén viszont minden esetben magukat szociáldemokratának valló kormányok állnak. A jelentések mindegyike különös hangsúlyt fektet a kisebbségeket, bevándorlókat érő diszkriminációra.
Ausztria: Az Európai Parlamentben az Európai Szocialisták Pártjának (PES) frakcióját gazdagító Osztrák Szociáldemokraták (SPÖ) által vezetett ország rendőrsége súlyos intőt kapott, mert továbbra is gyakorlat, hogy az embereket etnikai alapon igazoltatják, és a velük szembeni jogsértéseket sokkal kevésbé vizsgálják ki a hatóságok. Egy idei törvénymódosítás pedig csökkentette a menekültek jogi mozgásterét, jogaikat szintén gyakran nem is veszik figyelembe a hatóságok.
Kifogás érte azt is, hogy egy új szabályozás révén az indokoltnál könnyebben vethetnek be a rendőrök elektromos sokkolót a civilekkel szemben.
Románia: A szintén a PES-frakcióban ülő szociáldemokrata PDS-t irányító Victor Ponta a romákat ért diszkrimináció megemlítése miatt lehet elégedetlen az AI-vel. A jelentés szerint folytatódik a kisebbséget értő erőszakos kitelepítés és szegregáció.
Emellett kifogásolta, hogy a tavalyi kormányellenes demonstrációkon a rendőrség indokolatlanul nagy erőt vetett be a békés tüntetők ellen is.
Szlovákia: A baloldali és PES-tag Smer élén álló Robert Fico kormánya is a romák helyzetének javításáért tett az elvárhatónál kevesebbet. Az AI az ENSZ gazdasági, kulturális és szociális jogokért felelős Bizottságának tavalyi állásfoglalására hivatkozva jelentette ki, hogy a romák egészségügyben, munkaerőpiacon tapasztalható diszkriminációja nem csökkent.
Emellett kritika érte a menekültek kezelését is, mert Szlovákia túl könnyedén küldött vissza segítségre szorulókat olyan országokba, ahol hatósági üldözés, kínzás fenyegette őket.
Szlovénia: A szociálliberális Pozitív Szlovénia – élén Alenka Bratusekkel, ország első női kormányfőjével – sem úszta meg az AI kritikáját. Az ország továbbra sem teremtette meg az intézményi feltételeket, hogy a romák elleni jogsértéseknek jogkövetkezményük legyen. Keveset tettek a szegregáció fennmaradását biztosító, spontán gettókkal szemben, ahol a szlovéniai romák többsége él, nélkülözve a friss vizet és az alapvető higiénés feltételeket.
Magyarország, 2008: Öt éve még a jobboldalon állhatott a jogvédő szervezet, hiszen Gyurcsány Ferenc kormánya sem kapott dicséretet a 2006-os tüntetések elleni rendőri fellépésért, és agodalmát fejezte ki az ezekre fókuszáló vizsgálatok kapcsán, kételkedve azok elfogulatlanságában.
A jelentés szerint a 72 óránál hosszabb előzetes letartóztatáskor tapasztalható jogsértő gyakorlatok is általánosak – különös tekintettel a romákra –, és hiányzik a politikai akarat arra is, hogy a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekményeket érdemben kivizsgálják a hatóságok. Ebben a jelentés szerint szerepet játszanak a társadalmi előítéletek is. Hiába ismeri az áldozatot az elkövető, jóval kevesebben kerülnek bíróság elé, mint kellene – vélte az AI.
A szervezet rossz bizonyítványt állított ki a menekültek kezelésének magyar gyakorlatáról is, és kevesellte a budapesti melegfelvonulás rendőri biztosítását is.
Az idei jelentés: Az utóbbi kérdésben az AI szerint előrelépés történt, a 2012-es felvonuláson a rendőri védelem megfelelő volt. A szervezet a romák elleni diszkrimináció kapcsán nem vitatja, hogy a hat áldozatot követelő romagyilkosságok 2008-2009-ben történtek, csupán azt kifogásolta, hogy az ezzel kapcsolatos per még mindig nem ért véget (az elsőfokú ítélet a mostanában várható).
A jelentés a korábbiaktól – és a környező országokétól is – eltérően az ország alaptörvényét is kritizálta, jelezve a jogsértéssel kapcsolatos aggodalmakat, például a család fogalmának meghatározása miatt, amely kizárja az egynemű kapcsolatokat. Az Alkotmánybíróság (AB) túl szűkkörűnek tartotta a meghatározást. (A jelentés 2012-t érinti, így az már nem került bele, hogy az idei negyedik alkotmánymódosítás ezt mégis beletette az alaptörvénybe, így az AB ezután már nem vizsgálhatja a tételt.)
A jelentés egyébként harmadával rövidebb, mint amilyen a 2008-as volt.
Hoppál László írásban reagált, válaszaiból kiderült, hogy az AI Gyurcsány kritikájakor még igazat mondott, probléma csak a mostani jelentéssel van, ott is csak a kritikus részeknél.
Ki akar nyomást gyakorolni ezzel a jelentéssel Magyarországra?
Általában a Magyarországot érő nemzetközi nyomásról beszéltünk, amire a baloldal tudatosan játszik, ld. médiatörvény, alkotmány, bankadó csökkentés, rezsicsökkentés körüli hisztéria, Tavares-jelentés, brüsszeli kirohanások, baloldali politikusok alaptalan nyilatkozatai a külföldi sajtóban és a többi. A baloldal nem is csinált titkot ebből a stratégiából, Mesterházy Attila maga mondta, számít a külföld "hathatós"segítségére, Bajnai Gordon is ezt a taktikát választotta: adományai jó része külföldről érkezik.
Baloldali befolyás alatt áll-e az AI?
A sajtótájékoztatón nem hangzott el ilyen. A kérdésre ők tudnak válaszolni. Mi arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az anyag nem ad hiteles és átfogó képet Magyarországról, a jelentésben kiragadott területek és üzenetek a baloldal retorikájában is visszaköszönnek, és az AI a baloldal által is támogatott "Alkotmány nem játék" elnevezésű akció támogatói között szerepelt.
Ha van ilyen baloldali befolyás "baloldali lemez", úgy miként magyarázható, hogy a magukat szociáldemokrataként meghatározó szlovén, szlovák, román, osztrák kormánypártok politikáját is kritikával illette az AI-jelentés? Lehetséges-e, hogy ezek szintén torz, hamis állítások, amelyekkel nyomást kívánnak gyakorolni a szomszédos országokra?
Azt az érintett országoktól kell megkérdezni.
Érvényes-e nyilatkozata az AI elfogultságáról a 2008-as jelentésére, amelyben a szervezet kifogást emelt a rendőrség erőszakos fellépésével kapcsolatban a 2006-os tüntetéseken és jogsértésekre hívta fel a figyelmet az akkori előállításokat illetően?
Nem nyilatkoztam az AI 2008-as jelentéséről. Miután a 2006-os őszi események bejárták a világsajtót, nehéz is lett volna bármilyen emberjogi szervezetnek megkerülni a témát, amelyik jelentést akart írni arról az évről.
Az idei jelentés kiemeli, hogy a rendőrség megfelelő védelmet nyújtott a melegfelvonulásra, ellentétben 2008-cal. Érvénytelennek kell-e tekinteni az AI ezen megállapítását is?
Kiemelésről én nem beszélnék, a jelentés egyik utolsó mondata ez, a megállapítás érvényes, mivel ezek voltak a tények: a rendőrség megfelelően biztosította a felvonulást. Meglehetősen furcsa is lenne ezzel ellentéteset állítani.