Szombatra virradóra Stockholm elővárosaiban és több kisebb svéd városban is folytatódtak az egy hete tartó, váratlanul kirobbant zavargások. A történtek fontos társadalmi feszültségekre világítottak rá, de egyelőre sem a hatósági fellépés, sem a kormány bejelentései nem vetettek véget az autókat és iskolákat tönkre tevő gyújtogatásoknak.
A hét végére sem ültek el a zavargások Svédországban, miután a hét elején több stockholmi elővárosban és külvárosi kerületekben alakult ki sokszor ostromállapotra emlékeztető helyzet. A Stockholm külvárosi területein autókat és iskolákat gyújtogató, frusztrált fiatalokat egyelőre sem a rendőrök, sem a svéd médiában megszólaló politikusok nem tudták csillapítani, de annak nincs jele, hogy egyre többen csatlakoznának a néhány tíz főből álló csoportokhoz.
Szombatra virradóra több városra is átterjedtek a hét elején a svéd fővárosban kezdődött zavargások, melyekben már ötvennél is több embert vettek őrizetbe, száz ügyben indult nyomozás. Stockholmban ugyan nyugodtabban telt az éjszaka, csak két autót rongáltak meg, de Örebróban 25-30 fiatal felgyújtott egy iskolát, megtámadott egy rendőrörsöt, Linköpingben nyolc autót, egy iskolát és egy óvodát gyújtottak fel. Södertaljeban pedig egy üres ház égett le, de Uppsalából és Malmőből is zavargásokról érkeztek hírek.
Több száz autót és több iskolát felgyújtottak a fiatalok néhány tíz-százfős csoportjai, ugyanakkor nem borítják sérültek az utcákat, és áldozata sincs a zavargásoknak. A svéd társadalmat viszont megrázták a történtek. A hatóságoknak azért is kell igyekezniük a zavargások megfékezésében, mert júniusban nagyszabású rendezvény vár Stockholmra: 8-án férjhez megy Bernadotte Magdolna svéd királyi hercegnő, aminek alkalmából nagyszámú nemzetközi vendégsereget várnak a svéd fővárosba.
A zavargásokat az váltotta ki, hogy a rendőrök még előző hétfőn Stockholm bevándorlók lakta Husby városrészében lelőttek egy 69 éves férfit, aki állítólag machetével hadonászott, amikor behatoltak az otthonába. A rendőrség szerint önvédelemből kellett lépni a férfi ellen, aki veszélyeztethette azt a nőt is, akivel magára zárta otthona ajtaját. Az eset körülményeinek tisztázására rendőrségi vizsgálat indult.
A zavargások vasárnap éjszaka, a hoki vébé stockholmi döntője alatt kezdődtek. A nagyrészt külvárosi fiatalokból álló bandák Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálták meg a rendőröket Husbyban, miközben több száz autót felgyújtottak, és a kiérkező tűzoltókkal is összecsaptak. A következő napokban Fittja, Rinkeby és Jakobsberg elővárosokra is átterjedtek az összecsapások, és Svédország harmadik legnagyobb városában, Malmőben is autókat gyújtottak fel.
A gyújtogató fiatalok közül többen azt mondták, addig nem állnak le, amíg teljesen ki nem vizsgálják a hatóságok a 69 éves férfi halálának körülményeit, de sokan úgy vélik, ez sem fogja önmagában csillapítani a külvárosokban robbant feszültséget.
Stockholm a világ egyik leggazdagabb városa, de a zavargások miatt több svéd lapban is kiemelték elemzők, hogy a főváros szerintük egy szegregált település, amelyben az egyes kerületek között néha hatalmas szociális szakadékok húzódnak. Erre játszott rá csütörtökön az Aftonbladet című napilap is, amikor vezércikkében a jobbközép kormánypártokat a „stockholmi szakadékok szélesítésével” vádolta meg.
Az országban ma már a lakosok 15 százaléka külföldi születésű, ami az egyik legmagasabb arány egész Európában. Husby és az érintett elővárosok lakóinak pedig már több mint négyötöde külföldi származású, többségük Törökországból, a Közel-Keletről és Szomáliából érkezett. Közülük sokan borúsan látják kilátásaikat, a társadalmat pedig nem tartják elég támogatónak, mondta Eva Andersson szegregáció-kutató a USA Today-nek.
Erik Ullenhag integrációs miniszter az Indexnek elismerte, hogy a zömmel külföldiek által lakott negyedek bizonyos iskoláiban rosszabbak az eredmények, mint másutt, de ugyanitt „vannak jó iskolák is, ahol a gyermekek keményen dolgoznak és jól teljesítenek”. A miniszter megjegyezte: a svéd integrációs politika az oktatásra és a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre fókuszál a bevándorlók integrálásához.
Ullenhag végül megkerülte azt a kérdést, hogy milyen általános ok húzódhat a döntően bevándorlók lakta negyedekben kitört, hatodik napja tartó zavargások mögött. Vele ellentétben azonban az 556 ezer fős, diplomás és tudományos fokozattal rendelkező munkavállalókat tömörítő SACO szakszervezeti szövetség vezetője jelezte: a magasan képzett bevándorlók körében is háromszor akkora, 12 százalékos a munkanélküliség, mint a svéd származásúaknál.
A kormány szerint rövidtávon a helyzet rendezése rendőrségi kérdés, a rendbontás csupán fiatalok kis csoportjához köthető. „Az erőszak, a kődobálás, autók felgyújtása elfogadhatatlan” – írta az Indexnek a svéd integrációs miniszter. Erik Ullenhag szerint nem szabad általánosítani, hiszen a rendbontásokban résztvevők nem képviselik a „Svédországban élő, a lakosság 15 százalékát adó, külföldi születésűek” csoportját. „A rendbontók egy részét már korábbról is ismeri a rendőrség, többen nem is abban a kerületben élnek, ahol az autókat felgyújtották” – jelezte a miniszter.
A külföldiek által lakott városrészekben élők közül is többen azt mondták, elítélik a gyújtogatókat, akik szerintük az ő életüket teszik tönkre. „Mi vagyunk azok, akik szenvednek. A mi autónkat gyújtják fel, a mi pénzünk úszik el” – mondta a libanoni származású, 26 éves Marianne Farede a The Local lapnak. A rendbontók szerinte csak ürügyet kerestek az összecsapásokhoz.
Kjell Lindgren, a stockholmi rendőrség szóvivője szintén emlékeztetett arra az egyik rádióban, hogy korábban is voltak hasonló összecsapások Husby, Rinkeby és Tensta városrészekben vagy Malmőben is, bár akkor napok alatt rendeződött a helyzet. A rendőrség szerint a mostani zavargások nem spontán robbantak ki, hanem egyes csoportok például a Facebookot és más közösségi oldalakat felhasználva hívták utcára a fiatalokat.
A politikai pártok egymást támadták a zavargások miatt, miközben civil szervezetek a rendőrség fellépését is bírálták. Az ügyben egyedül szerdán megszólaló Fredrik Reinfeldt miniszterelnök befogadó országnak nevezte Svédországot, és kijelentette, nem engednek a megfélemlítésnek. Állítása szerint az elmúlt években bővültek a lehetőségek a svéd főváros érintett részeiben, több a munkahely és javultak a bűnözési statisztikák is. Ugyanakkor további lépéseket, az oktatás fejlesztését ígérte.
Míg a mérsékelt Fredrik Reinfeldt miniszterelnök a zömében huszonéves gyújtogatók problémáit jobb iskolákkal és munkahelyteremtéssel oldaná meg, a bevándorlóellenes Svéd Demokraták pártelnöke, Jimmie Åkesson a bevándorlás „erőteljes csökkentését” javasolta a külvárosokban kialakult feszültségek mérsékléséhez. Egy másik radikális politikus pedig azt mondta, hogy most mutatkozik meg annak a multikulturális politikának az egyértelmű következménye, amit Svédország a nyolcvanas évek óta folytat.
Svédországban nagy felzúdulást keltett 2010-ben, hogy először egy szélsőséges párt is bejutott a parlamentbe. Åkesson akkor arról beszélt, hogy kilencven százalékkal kellene csökkenteni a bevándorlók arányát, az integráció helyett pedig az asszimilációra helyeznék a hangsúlyt. Bár a Svéd Demokraták most is középpontba állították a bevándorlás kérdését, de David Langes, a The Local hírportál főszerkesztője szerint nem fog nőni a támogatottságuk a történtek miatt. A parlamentbe jutásuk óta 5-8 százalék között stagnálnak.
„Attól tartok, hogy csak még rosszabb lesz. Lassan olyan lesz a helyzet, mint Franciaországban” – mondta hét közben az Aftonbladetnek egy helyi lakos, utalva a francia külvárosok súlyos társadalmi problémáira. A rémkép legalábbis ott lebeg a szemük előtt: egyes franciaországi elővárosokban néhány éve rendszeressé váltak a rendőrök és sokadik generációs, bevándorló családokból származó fiatalok összecsapásai.
2005-ben két, rendőrök elől menekülő fiatal halála miatt hetekig tartó zavargások robbantak ki több franciaországi városban. Az erőszakhullámban több mint száz rendőr sérült meg, tízezer autót és középületeket gyújtottak fel. 2009-ben Fréjus-ben és Saint-Raphaelben gyújtogattak fiatalok az elővárosokban, tavaly nyáron pedig Amiens-ben hagytak csatateret maguk után fiatalok, akik közül százan összecsaptak a rendőrökkel is.