Gjorge Ivanov közölte, azért mondta le a csúcstalálkozót, hogy "oltalmazza Macedónia állami érdekeit és méltóságát". Az államfő leszögezte, hogy országa nem kíván részt venni "a vétóval, és még kevésbé a bojkottal való játszadozásban".

A döntés előzménye, hogy három ország - Szerbia, Bosznia és Románia - nem egyezett bele abba, hogy a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) hét végi ohridi csúcstalálkozójára Ivanov meghívja Atifete Jahjaga koszovói elnököt is. Arra hivatkoztak, hogy a szervezet alapító okirata szerint a csúcstalálkozón csak szuverén és nemzetközileg elismert országok vezetői vehetnek részt. Jahjaga mellőzése miatt viszont kedden lemondta a részvételt Bujar Nishani albán elnök, majd szerdán Ivo Josipovic horvát elnök is követte példáját.

Gjorge Ivanov közölte, hogy "sajnos életre keltek régi balkáni előítéletek és komplexusok", de ő nem fogja eltűrni, hogy ennek árát országa fizesse meg. "Egy egész éven át készültünk erre a csúcstalálkozóra, és mindent megtettünk annak érdekében, hogy a térségbeli vezetőket egy asztalhoz ültessük" - mondta Ivanov.

A macedón államfő sok sikert kívánt a következő SEECP-csúcstalálkozó szervezőinek, és reményét fejezte ki, hogy a következő értekezletre "európaibb Balkánon" kerül sor. Ivanov szerint az ohridi csúcs körüli huzavona "világos jelzés Európának, és tükrözi a térségbeli valóságot".

Az SEECP-t 1997-ban Szófiában hozták létre azért, hogy erősítse a térség államai közti jószomszédi kapcsolatokat, és segítsen a térséget a béke, a biztonság, a stabilitás és az együttműködés övezetévé változtatni. A SEECP egy évvel ezelőtti belgrádi tanácskozásán Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország képviselői vettek részt.