Magyarország a külföldi sajtó figyelmének középpontjában áll. A Le Monde francia lap és a France 24 hírtévé a magyarországi árvízi védekezésről közölt írást szombaton, az amerikai Huffington Post Magyarország jobboldali eltolódásáról, a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap az új magyar nemzetbiztonsági törvényről írt.
Több külföldi lap is foglalkozott hétvégén Magyarországgal, több szempontból vizsgálva az ország helyzetét. A francia sajtó a magyarországi árvízhelyzetről számolt be szombaton, egy amerikai hírportál az ország jobbra tolódásáról, egy német liberális lap az új nemzetbiztonsági törvényről írt.
A France 24 francia hírtévé internetes oldalán azt írja, a magyarok félreteszik nézetkülönbségeiket, és együtt futnak versenyt az idővel, hogy megvédjék Budapestet és az ország más területeit az árvíztől. A riport, amit a Drudge Report, a vezető amerikai konzervatív hírportál is átvett, megemlítette, hogy a mentésben több ezer önkéntes csatlakozott a katasztrófamentőkhöz és a katonákhoz. Mint írják, a különböző társadalmi rétegekhez tartozók gumicsizmába bújva, ingujjukat felgyűrve olyan szövetségeket alkotnak, amelyek egyébként nehezen elképzelhetők a mai Magyarországon.
A szocialisták és a jobboldaliak átmenetileg tűzszünetet kötöttek; bejelentették, az árvíz idején nem támadják egymást a politikai életben. A France 24 idézett egy budapesti lakost, aki szerint a magyarok összetartanak a bajban. A cikkben az áll, hogy a budapesti Római-parton romák, illetve a nyíltan antiszemita Jobbikhoz köthető, betiltott Magyar Gárda utódszervezetének, a Magyar Nemzeti Gárdának a tagjai együtt töltötték a homokzsákokat. A gárdamellényes Veres Gábor szerint ha a víz fenyegeti az ember házát, akkor nem érdekli, hogy aki segít, annak barna vagy fehér-e a bőre. Veres szerint a gárda egy fő célja segíteni az ehhez hasonló katasztrófáknál.
A Le Monde riportja a dunabogdányi árvízi védekezéssel foglalkozik. Ebben azt írják, hogy férfiak, nők, az iskolából hazatérő gyerekek, kirendelt gimnazisták, a vizsgahalasztásra engedélyt kapott diákok is segítenek a homokzsákok pakolásában. A lap szerint a média csatornái egymással vetélkedve ismételgetik, hogy még soha annyi önkéntes nem vett részt a védekezésben, mint most, mivel mindenki láthatja a televízióban, hogy az árvíz milyen katasztrófát okozott Németországban, Ausztriában és Csehországban. Magyarországnak viszont volt ideje megszervezni a védekezést, ezért több ezer katonát, valamint a polgári védelem szakértőit is mozgósították, valamint ivóvizet biztosítottak.
A riport kitért rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen tart tájékoztatót a helyzetről a tömegtájékoztatási eszközökben, miután a helyszíneken látogatást tett, ahol mindenkinek gratulált, és jelezte az áldozatoknak, hogy az Európai Unió készen áll számukra segélyt folyósítani. A Le Monde azt írja, egyesek szerint a miniszterelnök ezzel a fokozott jelenléttel szeretné feledtetni a hatalmas felfordulást, amikor márciusban két éjszakán át a gépkocsijukban hagyták az autósokat az erős havazás idején, és a szomszédos Ausztria segítségét kellett kérniük. A lap beszámolt az első és egyetlen mobilgátról is Szentendrénél, amelynek 1,3 milliárd forintos teljes összköltségét az Európai Unió finanszírozta.
Az amerikai Huffington Post portál közölte John Feffer, a Nyitott Társadalom Intézet munkatársának írását, Magyarország: rák Európa közepén? címmel. A blogbejegyzésben Feffer azt írja, Magyarország abban tér el Európa más tekintélyuralmi, nacionalista és korrupt tendenciákat mutató országaitól, hogy itt az összes ilyen elem egyesült az antiliberalizmus viharában.
A szerző szerint Magyarország jobbra tolódása nem pusztán néhány karizmatikus személyiségnek köszönhető, hanem annak, hogy a liberalizmus az országban, mint Európában általában, lényegében megásta a saját sírját, mert gazdasági modellje csak kevesek számára hozta el a jólétet, politikai modellje kialakította a rotáló kleptokráciát, a szociális modellje az individualizmust bátorította és minden szinten felemésztette a szolidaritást.
Feffer nem tartja meglepőnek, hogy a liberális kifejezés szitokszóvá vált, és hogy a Fideszhez hasonló mozgalmak kitöltötték a régiónak egykor sokat ígérő ideológia gazdasági és politikai összeomlása miatt keletkezett vákuumot. „Az európai vezetőknek komolyan kell aggódniuk amiatt, hogy ez a rák szétterjed Budapestről. Azt hihetik, hogy a régóta fennálló liberális intézményeik elég erős immunrendszerként szolgálnak majd. De a folytatódó gazdasági válság és a demokráciába vetett hit hanyatlása megteremti a kedvező körülményeket mindenféle rosszindulatú daganat növekedéséhez” - írta a szerző.
A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap az új magyar nemzetbiztonsági törvényről írt, Big Brother Budapesten címmel. A brüsszeli keltezésű cikk szerzője, Martin Winter szerint újabb vita alakulhat ki a magyar kormány és az Európai Bizottság között, ezúttal a köztisztviselők megfigyeléséről szóló törvény miatt.
Winter azt írja, az alkotmánymódosításokról szóló vitában Orbán Viktor részben engedett a brüsszeli bizottságnak, legalábbis erről tanúskodik a testület elnökének, José Manuel Barrosónak pénteken küldött levele. Ugyanakkor már körvonalazódik egy újabb konfliktus a nemzetbiztonsági törvény miatt, mert - ahogy Winter írja - Brüsszelben egyesek attól tartanak, hogy a jogszabály révén a jogállamisággal ellentétes módon lehet megfigyelni, és ezzel nyomás alá helyezni a bírókat és az ügyészeket is.