Az Európai Parlament soron kívüli vitát tartott az NSA adatgyűjtése miatt kirobbant botrányról. A PRISM kódnevű programban az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egy technikus szerint nemcsak telefonhívások adatait, hanem óriáscégek, többek közt a Google és a Microsoft felhasználóinak adatforgalmához is hozzáfért. A felszólaló EP képviselők elítélték az amerikai gyakorlatot és egy egységes európai adatvédelmi törvény létrehozását sürgették.
Az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési tevékenységéről szóló, egyre nagyobb politikai botrányt kavaró értesüléseket a CIA volt technikusa szivárogtatta ki a sajtónak. A korábbi alkalmazott szerint NSA titokban, de bírósági jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés végett.
A Guardian és a Washington Post ezután azt közölte, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli, és magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. A megvádolt titkosszolgálatok, illetve az érintett internetes megacégek, például a Google és a Microsoft is tagadták, hogy létezne a PRISM-hez hasonló program.
A botrány miatt rendezett rendkívüli EP-vitán Tonio Borg fogyasztóvédelmi biztos elmondta: az Európai Bizottságot aggasztják azok a hírek, melyek szerint az amerikai hatóságok amerikai internetes szolgáltató cégeken keresztül európai uniós polgárok adataihoz férhetnek hozzá.
„Az olyan programok, mint a PRISM, és a törvények, amelyek alapján az ilyeneket engedélyezik, feltehetően veszélyeztetik az uniós polgárok alapvető jogát a magánszférához és személyes adataik védelméhez″ - jelentette ki Tonio Borg, aki Viviane Reding alapjogi biztost helyettesítette. Borg szerint sok uniós állampolgár már korábban is tartott attól, hogy kiadott adatait másra is fel fogják használni, nemcsak arra, amire az EU eredetileg felhatalmazást adott.
A biztos rámutatott, hogy ez az ügy is jól példázza az USA és az EU közötti különbséget, mert míg az Egyesült Államokban csak az amerikaiak élveznek alkotmányos védelmet, addig az unió alapjogként tekint a személyes adatok védelmére, függetlenül az illető állampolgárságától.
„Az adataim az enyémek″ - jelentette ki felszólalása elején Manfred Weber, aki az Európai Néppárt részéről szólt hozzá a vitához. A politikus szerint ez az európai gondolkodás sarokköve ebben a kérdésben, és ezt minden államhatalomnak tiszteletben kell tartania. Weber elfogadhatatlannak nevezte, hogy az USA nem egyformán kezeli az amerikaiak és a külföldiek adatait.
A brit szocialista Claude Moraes úgy vélekedett, hogy az európaiakat sokkolták a PRISM-ről szóló híradások. A munkáspárti politikus szerint fontos kérdés ugyan a biztonság, de az amerikai nagyvállalatok, mint például az Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft, súlyosan visszaéltek európai felhasználóik bizalmával. Moraes szerint az EP-nek támogatnia kell a bizottságot, hogy számon kérhesse az amerikai hatóságokon, történt-e olyan tömeges adatkezelés, amely szerinte egyébként a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából teljesen felesleges is lehetett.
Az európai zöldek részéről felszólaló Jan Philipp Albrecht azt mondta, hogy a tömeges megfigyelés a demokráciával és a jogállamisággal sem összeegyeztethető, Európának pedig mielőbb meg kell teremtenie saját, korszerű adatvédelmi rendszerét, szabályozását. A német képviselő azt is elmondta, hogy olyan személyes adatokról van szó, amelyeket külföldi vállalatok adtak át egy külföldi hatalom hatóságainak.
Soron kívüli strasbourgi plenáris ülésen a képviselők döntő többsége nem volt jelen, és nem is a pártcsoportok frakcióvezetői szóltak hozzá az eszmecseréhez.