Index Vakbarát Hírportál

Verespatak a hét veszélyeztetett emlék listáján

2013. június 13., csütörtök 21:50

Verespatak a hét legveszélyeztetettebb európai műemlék közt szerepel az Europa Nostra örökségvédő szervezet által készített listán. A közzétett emlékeket többnyire azonnal vagy sürgősen fel kellene újítani.

Durrësi amfiteátrum, Albánia

A római kori, tizenöt-húsz ezer fős amfiteátrumot a hatvanas években fedezték fel. Eddigre a város teljesen körülvette a műemléket, most kihívást jelent az épület visszaintegrálása a város szövetébe, de probléma a kevés forrás és a műemlék hanyag gondozása is.

Ciprusi demilitarizált övezet

A ciprusi török-görög konfliktus egyik melléktermékeként a két állam között megosztott Nikóziában a másfél kilométer széles „senki földjén” tragikusan leromlott a műemlék-épületek állaga. Ezeket az értékes házakat fel kell újítani.

A briançoni erőd, Franciaország

A francia-olasz határon álló erődített város, Briançon a műemlékek nem megfelelő kezelése és a fagy miatt került veszélybe. Az épületegyüttes a tizenhetedik században készült, az Alpok lábánál fekvő város erődítése különleges kihívás volt.

San Benedetto Po reneszánsz kolostora, Olaszország

A tizenegyedik századi épületekkel is rendelkező kolostor-komplexumot csaknem teljesen felújították 2012-ben, de az akkori földrengésekben komolyan megsérültek az épületek. Az épület annyira megsérült, hogy sok részét le kellett zárni a turisták elől.

Setúbal kolostora, Portugália

A tizenötödik századi kolostorban ratifikálták a tordesillasi megállapodást Spanyolország és Portugália közt, amelyben a két ország felosztotta egymás közt az ismert és ismeretlen világot. Az épületet szinte teljesen fel kellene újítani.

Verespataki aranybányák, Románia

Verespatak a több mint háromezer éves aranybányái miatt értékes kulturális emlék, a település alatt 150 kilométernyi bányafolyosó-hálózat húzódik, amelynek jelentős része a római korból maradt fenn. Egy kanadai cég 1997-ben szerzett bányászati engedélyt Verespatak térségében, ahol Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni. Ez a település részleges eltüntetésével járna, hogy ciántechnológiás eljárással háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt nyerjen ki a környékbeli hegyekből.

Mardin örmény temploma, Törökország

420-tól 1915-ig, tizenöt évszázadon keresztül volt a szellemi központja a jelentős örmény népességnek a törökországi Mardin városa. Az épület állapota azóta nagyon komolyan leromlott, fele kell újítani.

Rovatok