Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal körüli botrányt okozó Edward Snowden hétfő este emailben válaszolt a Guardian olvasóinak és szerkesztőinek kérdéseire. Az USA történetének legnagyobb információszivárogtatásáért felelős 29 éves Snowden nyíltan beszélt az ügynökség illegális megfigyeléseiről, adatgyűjtési módszereiről, saját motivációjáról, és arról, hogy miként viszonyul ahhoz, hogy a saját hazája közellenségnek kiáltotta ki. Büszke rá, hogy Dick Cheney árulónak tartja.
Snowden, az NSA egykori alkalmazottja nem tekinti magát hősnek. Korábban azt nyilatkozta, nem azért ment Hong Kongba, hogy elmeneküljön az igazságszolgáltatás elől, hanem azért, hogy felfedjen egy bűntettet. A tartózkodási helyét közelebbről nem ismerik, a Guardian olvasói az interneten tehették fel a Snowdennek címzett kérdéseiket.
Arra a kérdésre, hogy miért menekült Hong Kongba, Snowden azt válaszolta, hogy azért, mert az amerikai kormány minden eszközzel megakadályozná a tisztességes bírósági eljárást az ügyében. Az USA kormánya nyíltan kijelentette, hogy hazaárulás miatt bűnősnek találják Snowdent, arra hivatkozva, hogy alkotmányellenes, megbocsáthatatlan bűnt követett el. Snowden szerint ez nem igaz, és úgy látja, ostobaság lenne feladni magát, mivel a börtönön kívül több haszna lehet.
Snowden jó okkal választotta Hong Kongot tartózkodási helynek. Mint elmondta, az NSA alkalmazottjainak 30 napra előre be kell jelentenie, ha külföldre akarnak utazni. A távozás emiatt kockázatos volt, de olyan helyre kellett mennie, ahol folytathatja a munkáját, anélkül, hogy őrizetbe mennék. Hong Kong ilyen hely, még akkor is, ha többen arra gyanakodtak, hogy Snowden a kínaiaknak kémkedik, és ezért választotta ezt a várost. Snowden ezt határozottan visszautasította, és leszögezte, hogy semmilyen adatot nem juttatott el a kínai kormánynak. Számított rá, hogy sokan gyanúsítják majd kémkedéssel, de mint elmondta, ha kínai kémként dolgozna, nem Hong Kongban bujkálna, hanem egy pekingi palotában. Ugyanakkor a szivárogtatás kezdete óta nem működött együtt semmilyen kormányszervezettel, kizárólag a sajtóval osztja meg az információit.
Az NSA egykori munkatársa azért sem tartja magát bűnösnek, mert nem hozott nyilvánosságra a nemzetbiztonsági érdekeket sértő információkat; kizárólag az NSA polgári infrastruktúrákat érintő megfigyeléseiről számolt be. Snowden elmondta, hogy a kórházak, egyetemek és civil vállalkozások megfigyelése ellen nem csak elvi kifogása van: ez a tevékenység kritikus infrastruktúrákat is károsíthat. És bár az amerikai kongresszus nem hirdetett háborút más országok ellen, többet is megfigyelt. A megfigyelések több millió embert érinthetnek, amit Snowden elfogadhatatlannak tartott. Abból is elege volt, hogy James Clapper, az NSA igazgatója a nyilvánosság előtt hazudott az amerikai állampolgárok megfigyeléséről.
Snowden a megfigyelési módszerekről is beszélt. Leszögezte, hogy erről később további részleteket is elárul, de annyit már most is elmondott, hogy az FBI, a CIA, a DIA vagy az NSA elemzői már most is számos adatbázishoz hozzáférhetnek: telefonszámokhoz, elektronikus levélcímekhez, felhasználói azonosítókhoz és mobilszámokhoz is hozzájuthatnak. Az erre vonatkozó korlátozásoknak legfeljebb politikai akadálya lehet, de technikai nem, és az előbbieket bármikor megváltoztathatják. A felülvizsgálatok általában felületesek és hiányosak, és a lebukás esélye is kicsi, mert mondvacsinált okokkal igazolni tudják a lehallgatások szükségességét.
A FISA Amendments Act biztosítja, hogy a hírszerző ügynökségek napi rendszerességgel kövessék minden amerikai kommunikációját – mondta el Snowden, aki szerint fontos megérteni, hogy a lehallgatáshoz és megfigyeléshez nem szükséges hivatalos meghatalmazás: elég kitölteni egy cégen belül használt formanyomtatványt, amit egy megbízható bíróval lepecsételtethetnek. Ez nem ugyanaz a dokumentum, amit például a rendőrség adhat ki. Glenn Greenwald, a Guardian újságírója ezen a ponton közbekérdezett, hogy megőrzik-e a megfigyelési adatokat, amire Snowden igennel válaszolt. Elmondta, hogy ha megcéloznak egy emailt, abból az NSA analitikusa bármit kihámozhat: a felhasználó IP címét, a nyers adatokat, a tartalmat, a fejlécet, a csatolmányt – tehát tulajdonképpen bármit, és ezeket az adatokat igen sokáig meg is őrzik.
Az amerikai kormány természetesen máshogy látja a dolgot: ők árulónak tartják Snowdent, aki ezzel nem foglalkozik. Szerinte az amerikai tisztségviselők ezt minden alkalommal eljátsszák, ha valaki keresztbe tesz nekik, és ilyenkor gyakran tesznek félrevezető vagy hamis állításokat. Snowden emlékeztetett arra, hogy ezek a megfigyelések 2001. szeptember 11-e után kezdődtek, majd feltette a kérdést: hány terrortámadást előztek meg az így szerzett információkkal, amiket más forrásból nem tudtak volna megszerezni? Hány magánbeszélgetést és privát üzenetváltást figyeltek meg, hogy ezt elérjék? És vajon megérte? Snowden szerint nem: az Egyesült Államokban többen halnak meg amiatt, hogy elcsúsznak a fürdőkádban, vagy lelövik őket a rendőrök, mint a terrortámadások miatt, mégis elvárnák, hogy emiatt feláldozzák a legszentebb jogaikat.
Snowden arra is kitért, hogy olyan emberek nevezték őt árulónak, mint Dick Cheney, az Egyesült Államok egykori alelnöke. Márpedig Cheney volt az, aki előkészítette a terepet az engedély nélküli lehallgatásokhoz, ami közvetve egy háborús konfliktusba torkollt, ami több tízezer amerikai és százezer iraki halálához vezetett. „Ha Dick Cheney árulónak nevez, az a legnagyobb dicsőség, amit egy amerikai elérhet” – mondta Snowden.
Snowden az interjú végén megköszönte a támogatást, és megjegyezte: azért, mert valakit nem érintenek a megfigyelések, még nem teszi elfogadhatóvá az amerikai hírszerzés gyakorlatát. Arra a kérdésre, hogy mit üzen azoknak, akik felfedhetik az USA kétes üzelmeit, hogy ezzel a polgári szabadságjogokat védjék, Snowden azt válaszolta: ezért az országért érdemes meghalni.