Az emberi jogi főbiztos az alkotmánymódosítás visszavonását kéri és elégedetlen a kormány által beígért korrekciókkal.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay gyakorlatilag a 4. alkotmánymódosítás visszavonását kéri a magyar kormánytól, kérését a Velencei Bizottság szakvéleményére alapozza. A kifogások között szerepel a bíróságok függetlenségének sérülése és a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése. A főbiztos szerint az alkotmánymódosítás egésze visszalépést jelent az emberi jogok védelmében. Ez azért is különösen aggasztó – teszi hozzá –, mert Magyarország korábban az emberi jogok védelmének magasan fejlett rendszeréről volt ismert.
Pillay kifogásai között szerepel, hogy az alkotmánymódosítás az Országos Bírói Hivatal politika által kinevezett vezetőjét megerősítette hivatalában, azonban a bíróságok önigazgató szervéről említést sem tesz. “Álláspontunk szerint ez végső soron aláássa a bírói függetlenséget, amely pedig alapvető az emberi jogok védelme során" – mondja.
A főbiztos felhozza tovább azt is, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat a 2012 előtt született határozatokra.
A magyar kormány ugyanakkor a vitatott törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, miután a Velencei Bizottság kritikus véleményt fogalmazott meg a jogszabályokkal szemben, az AB pedig végül kimondta, hogy "az Alkotmánybíróság felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának a korábbi Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az Alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya." Döntésük szerint az AB a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként való megjelölésével hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket.
Az ENSZ főbiztosa azzal szemben is kritikát fogalmazott meg, hogy fontos, gyakran sarkalatos törvényeket kormánypárti képviselők iegyéni képviselői indítványként nyújtanak be és mellőzik a szakmai-társadalmi egyeztetéseket, a megfelelő előkészítést.
Pillay tud róla, hogy a magyar kormány egy új alkotmánymódosítást tervez az ősszel, melyben reagál a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság bizonyos bírálataira, azonban túl kevésnek minősíti az abban foglalt korrekciókat.
A magyar külügyminisztérium értetlenséggel fogadta, és visszautasítja az ENSZ emberi jogi főbiztosának keddi nyilatkozatát – közölte a tárca kedd este az MTI-vel. A minisztérium szerint Pillay több olyan kritikai megállapítást tett, amely nem helytálló.
A külügyi kommüniké szerint az emberi jogi főbiztos állásfoglalásában a leginkább szembeötlő tévedés, hogy a nyilatkozatban idézett, a VB-nek tulajdonított megállapításokat a testület végső jelentése ilyen formában nem tartalmazza. A főbiztos nyilatkozata "különös módon éppen azokat a megállapításokat idézi, amelyek a bizottság végleges jelentésében nem szerepelnek" – írták.
A közlemény felidézi: Martonyi János külügyminiszter múlt pénteken, miután részt vett a VB ülésén, és sikerült Magyarország szempontjából kedvezően, jelentős mértékben változtatni a VB negyedik alaptörvény-módosítással kapcsolatos szakvélemény-tervezetének szövegén, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország egyetértene az abban foglaltakkal. Hangsúlyozzák, hogy a főbiztos mostani megállapításai a végső jelentésben "nem úgy és nem abban a formában vagy szövegösszefüggésben szerepelnek, ahogy azokat idézi".
A Külügyminisztérium megítélése szerint mindez "kétségeket támaszt a főbiztos által a magyar demokratikus jogállami berendezkedés és az emberi jogok magyarországi helyzetéről levont következtetések helytállóságát illetően is". A tárca álláspontja szerint a főbiztos túllépi hatáskörét, amikor a magyar alkotmánymódosítás visszavonására szólít fel.