Német ügyészek vizsgálatot indítottak az ellen az egykori ukrán SS-tiszt ellen, akire nemrég  Minnesotában bukkantak rá. Az ügyészek most vizsgálják, van-e elegendő bizonyíték a 94 éves Michael Karkoc elleni eljárás megindításához és kiadatása kérvényezéséhez.

Karkoc az SS irányította Ukrán Önvédelmi Légió alapítója és az SS Galícia hadosztályának tisztje volt. A II. világháború vége után költözött Minnesotába. Amikor 1949-ben az Egyesült Államokba érkezett, úgy nyilatkozott, nem vett részt semmilyen háborús eseményben.

Szemtanúk szerint az általa vezetett ukrán század nőkkel és gyermekekkel teli lengyel falvakat gyújtott fel, és e tetteknél századparancsnokként ő is jelen volt. Annak bizonyítására nincsenek adatok, hogy közvetlenül is részese volt-e a kegyetlenkedéseknek. Náci SS-akták szerint Karkoc és egysége részt vett az 1944-es varsói felkelés leverésében is.

Karkoc nem akart nyilatkozni háborús múltjáról, fia azonban közleményben tagadta a vádakat. Állítása szerint apja nem vett részt közvetlenül semmilyen bűncselekményben és a férfi nyomára bukkanó AP hírügynökséget vádolta meg azzal, hogy ok nélkül akarják besározni a nevét. Karkoc megbecsült tagja a minnesotai ukrán közösségnek és az ortodox egyháznak. "Mindig is jó embernek és jó állampolgárnak ismertem" – mondja róla a helyi kongregáció pópája.

Karkoc nevére egy nyugdíjas farmakológus bukkant rá, aki szabadidejében az SS galíciai részlegének Nagy-Britanniába menekült tagjait kereste. Ő adta a tippet az AP hírügynökségnek. "Úgy tűnt, van esély nyilvánosan megnevezni valakit, aki egy olyan csapatot vezetett, mely valószínűsíthetően ártatlan emberek kegyetlen meggyilkolásában vett részt" – mondta.

A vádak bizonyításában nagy segítséget jelenthet, hogy Karkoc 1995-ben egy ukránul kiadott memoárban maga is beszámolt háborús tevékenységéről, mégha ebben a civil lakosság elleni brutalitásról nem is ejt szót. Ebből kiderül, hogy a Szovjetunió elleni 1941-es támadás után csatlakozott a német hadsereghez, háborús érdemeiért vaskereszttel is kitüntették. Leírja, hogy 1943-ban részt vett az SS-szel szorosan együttműködő Ukrán Önvédelmi Liga megszervezésében, melyben a háború végéig parancsnoki feladatokat látott el. Visszamlékezései szerint kezdetben kisebb csoportja idővel 600 fősre nőtt. Az Önvédelmi Ligát a háború vége felé az SS Galíciai Csoportjába integrálták.

A német kötelékben harcoló nyugat-ukrán nacionalisták 1944-ben brutális mészárlásokat hajtottak végre a lengyel partizánok és civilek ellen. Egyes területeken egész vidékeket néptelenítettek el. Karkoc csoportja egy feljebbvalójuk megölése miatti bosszúhadjárat során lemészárolták többek között Chlaniów falu teljes lakosságát. Egy túlélő visszaemlékezése szerint az ukrán egységek felgyújtották a házakat, majd a menekülőkre géppuska-sorozatot eresztettek.

Kurt Schrimm, a nácik bűneit vizsgáló különleges német ügyészség vezetője közölte: előzetes vizsgálatot indítanak Karkoc múltjával kapcsolatban. Schrimm hivatalának feladata meghatározni: van-e elég bizonyíték a feltételezett náci háborús bűnösök ellen ahhoz, hogy az ügyészség átfogó vizsgálatot indíthasson, illetve vádat emelhessen az illetők ellen.

Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ náciadásza korábbi tapasztalatai alapján arra számít, a Kardoc elleni bizonyítékok, melyek szerint hazudott az amerikai hatóságoknak és az egysége atrocitásokat hajtott végre, elegendőek lesznek kiutasításához és háborús bűnökkel való megvádolásához. "Ez Amerikában viszonylag egyszerű esetnek számít. De Németországban is.... ha egy ilyen egység parancsnoka volt, még akkor is felelősnek tekinthető, ha személy szerint nem ő húzta meg a ravaszt." Az eljárás lefolytatására Németországban vagy Lengyelországban kerülhet sor.