Bocsánatot kért Áder János a szerb parlamentben szerdán azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban.

"A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amiket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen."

A köztársasági elnök bocsánatkérésének előzménye az, hogy múlt héten a szerb parlament elítélte az 1944-45-ös délvidéki vérengzést. A második világháború végén 15-20 ezer magyar esett Tito partizánjainak áldozatául.

Erről a gesztusról Áder most ezt mondta:

"Köszönetem és elismerésem fejezem ki Önöknek és Szerbia polgárainak mindazok nevében, akik nemcsak hisznek a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szavában, hanem készek cselekedni is érte. Felismerték, hogy mindazt, amit politikusok rontottak el egykor, azt a ma politikusainak kell helyrehozni. Kimondták azt, ami bármily fájdalmas is, 70 évig tűnt kimondhatatlannak. Kimondták azt a megkerülhetetlenül fontos igazságot, amit a józan ész és az ép erkölcsiség szava évezredek óta diktál az emberiségnek. Kimondták, hogy a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan. Kimondták, hogy lehetnek bűnös emberek, de egy nép sohasem lehet bűnös. Kimondták, hogy a múlt megannyi emberi szenvedést hozó bűnével és tévhitével a Szerb Nemzetgyűlés és Szerbia jóakaratú polgárai nem vállalnak közösséget"

Kedden kiderült: a szerb kormány hatályon kívül helyezi a kollektív háborús bűnösséget kimondó, második világháborús határozatot.

A parlamenti bocsánatkérés után a magyar és a szerb köztársasági elnök együtt hajtott fejet a második világháború alatt és után a vajdasági Csúrogon kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok emléke előtt.