Az izraeli kormány vasárnapi ülésén 14 szavazattal és négy tartózkodás mellett jóváhagyta a katonai behívásokat megreformáló törvény tervezetét, amely megszüntetné az ultraortodox fiatalok általános mentességét a katonai szolgálat alól - közölte az izraeli média.
A zsidó állam kikiáltása, 1948 óta általános és kötelező hadkötelezettség vonatkozik minden 18. évét betöltött, középiskoláit befejező zsidó fiatalra. Az izraeli lányok általában két évig, a fiúk három évig szolgálnak, de a vallási főiskolákon, "jesivákban" tanuló ultraortodoxoknak eddig nem kellett bevonulniuk.
A januárban megválasztott kneszet várhatóan megszavazza a törvényjavaslatot, amely 2017-re fokozatosan rájuk is kiterjeszti a katonáskodást, mindössze 1800, a Tóra tanulmányozásában különösen kiváló rabbinikus tanítvány kaphat felmentést. Egy-egy évjáratnak jelenleg mintegy 8000 tagja van.
A kompromisszumok árán megszületett törvény továbbra sem vonatkozik az ultraortodox nőkre. Az eredeti néhány száz helyett majdnem kétezren mentesülnek a sorozás alól, és 21 éves korukig elhalaszthatják bevonulásuk időpontját, de ez így is várhatóan komoly változást okoz, elsősorban a foglalkoztatottság terén.
A különösen vallásos és istenfélő, izraeli nevükön "haredi" közösség mintegy 3500 tagja szolgált már speciális egységekben önkéntesként, és ennek a csoportnak a hetven százaléka később sikeresen elhelyezkedett a munkaerőpiacon. Ezzel szemben a nem katonáskodóknak csak negyvenöt százaléka dolgozik. A többiek főként szociális támogatásokból élnek, de az izraeli társadalom egyre kevésbé hajlandó eltartani ezt, a születésszabályozás tiltása miatt egyre népesebb közösséget.
Eddig a csoport többsége főként felmentésük miatt nem kereshetett munkát, mert a "harediek" csak tanulmányaik idejére élveztek mentességet a hadkötelezettség alól, de ha elhagyták a jesivákat, akkor azonnal behívták volna őket. Ez a szabály azokat is tanulásra késztette és kiszorította a munka világából, akik nem számítottak különösen tehetségeseknek a szent szövegek értelmezésében.
A harediek besorozását szabályozó törvényt az izraeli legfelsőbb bíróság tavaly áprilisban eltörölte, mert a törvény előtti egyenlőséggel ellentétesnek és alkotmányellenesnek ítélte. Az új törvényjavaslatot azért sikerülhetett megszavazni, mert a jelenlegi izraeli kormányban több évtizede először nem vesznek részt ultraortodox vallási pártok.
Az új törvény "jelentős lépés az ultraortodox közösség izraeli társadalomba történő integrálásában"- mondta Uri Ariel, a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt lakásügyi minisztere a vasárnapi szavazás előtt. Az ultaortodox rabbik azonban elfogadhatatlannak tartják az új törvényjavaslatot, mondván, a csoport tagjainak joguk van egész életüket és teljes munkaidejüket a Tóra tanulmányozásának szentelni.
A rabbik felhívására két hónappal ezelőtt harmincezer "haredi" fiatal tiltakozott egy jeruzsálemi sorozóközpont előtt az akkor még csak tervbe vett törvény ellen. Meir Pórus, az ultraortodox Egyesült Tóra Párt képviselője a kabinet vasárnapi döntése után kijelentette, hogy "a kormány haredi közösség elleni visszaélése a kegyetlenség és az üldöztetés határát súrolja".