Belgiumban, a világon másodikként, 2003-ban tették lehetővé az azonos nemű házasságot, és 2006-tól kezdve gyermekeket is örökbe fogadhatnak a meleg párok. A tizedik évfordulón konferencián tekintették át az eredményeket. Hány azonos nemű válás van és mi a legjobb a gyerekeknek? Kaphat-e mesterséges megtermékenyítést egy leszbikus házaspár?
Miért jó az azonos neműek házassága? Egy belga kereszténydemokrata képviselő szerint emiatt része a közbeszédnek újra a házasság, és ezért lett újra trendi megházasodni. A Flamand Kormány Magyarországi Képviseletének konferenciáján jártunk.
Belgiumban 2003 és 2011 közt növekedett az azonos nemű házasságok társadalmi elfogadottsága. Az előadók szerint ennek nagy részben az az oka, hogy az állam „hivatalosan” beállt a melegjogok mögé, a jogegyenlősége törvénybe van foglalva. Az első belga meleg házaspár egyik tagja szerint „csak úgy akartunk élni, mint bárki más. A házasságunk óta érezzük úgy, hogy igazi részei vagyunk a világnak, amelyben élünk.”
A flamand képviselet meghívását ugyanúgy visszautasította a magyar kormány, mint minden más melegjogi rendezvényre szóló meghívást. A szervezők elmondása alapján egy nagyon kedves levélben válaszoltak, szerintük Magyarországon a kérdés rendezett, mivel az azonos neműek élettársi kapcsolatban élhetnek, a szabályozás megváltoztatása pedig nincs napirenden. A melegjogok magyarországi leépítéséről szóló elemzésünket itt olvashatja.
Belgiumban ugyanaz a polgári házasság áll a melegek rendelkezésére, mint a különnemű párok számára. Felvetődött, hogy – Magyarországhoz hasonlóan – az élettársi kapcsolatot hozzák létre a meleg párok számára, de sokkal egyszerűbb volt törölni a házasságra vonatkozó jogszabályokból a különneműekre vonatkozó kitételt, mint egy teljesen új szabályozást készíteni. Az akkori kormány álláspontja szerint ráadásul, ha más a neve a különnemű (házasság) és az azonos nemű (élettársi kapcsolat) emberek együttélésének, az megbélyegző és nem csökkenti az előítéleteket.
Belgiumban minden negyvenedik házasság jön létre azonos nemű emberek közt. A törvény elfogadása óta húszezer azonos nemű személy házasodott össze, nagyjából tizenkét százalékuk pedig már el is vált. Azért Belgiumban sem hibátlan a helyzet, most tárgyalják az első homoszexuális motivációjú gyilkosság vádlottjainak perét.
A belga Kereszténydemokrata Párt szintén támogatta az azonos neműek házasságát. Cathy Berx, a párt egykori alelnöke szerint két felnőtt házassága nem érint senki mást, nem árt másoknak, így miért szólnának bele ebbe, miért akadályoznák meg az azonos nemű párok házasságát? Szerinte a házasság elveszítette elsődleges szerepét a gyermeknemzés terén, a legtöbb gyerek ma már nem is házasságban születik. Az azonos neműek házassága ráadásul nem csökkenti a házasság eszméjének értékét, sőt az azonos neműek összeházasodása csak megerősíti ezeket az emberi kapcsolatokat.
Berx pártja kereszténydemokrata értékeket képvisel, de nem vallási párt. „Időnként egyeztetünk az egyházak vezetőivel, de nem követjük az iránymutatásukat”, mondta. A belga kereszténydemokraták az egyenlőséget, a gyengék védelmét, a különböző társadalmi csoportok közti békét akarja elérni, ennek része az azonos neműek házasságának elismerése is.
2006-tól örökbe fogadhatnak az azonos nemű házaspárok Belgiumban. A szabályozás szerint az azonos nemű párok ugyan olyan feltételek mellett fogadhatnak örökbe egy gyereket, mint a különnemű házastársak.
A kereszténydemokraták szerint a gyerek érdeke a legfontosabb, ezért megkülönböztették volna azt a helyzetet, amikor az azonos nemű házaspár egyik tagjának gyerekét fogadja örökbe a másik fél, és azt, amikor egy „új” (biológiailag mindkettejüktől független) gyereket fogadnak örökbe mindketten. Az első lehetőséget lehetővé tették volna, a másodikat viszont megkérdőjelezték, mert nem ismert eléggé, hogy milyen hatással van egy gyerek fejlődésére, ha azonos nemű szülők nevelik.
Olyan országokban, ahol tömve vannak az árvaházak, a gyerekek érdekét szolgálja, hogy családban nevelkedhessenek: Berx elmondása szerint Dél-Afrikában már nagyon korán lehetővé tették az azonos neműek számára is a gyerekek örökbefogadását, hogy csökkentsék az árvaházak zsúfoltságát.
A belga törvényhozás végül nem tett különbséget a házastárs gyerekének és „új” gyerek örökbefogadása közt. Az azonos nemű párok általi örökbefogadások túlnyomó többsége (2012-ben körülbelül kilencven százaléka) „családon belüli”, tehát az egyik fél gyermekét fogadja örökbe az azonos nemű házastárs, legtöbbször leszbikus párokról van szó.
Franciaországban április óta házasodhatnak az azonos nemű párok, de kisebb problémák még vannak a szabályozással. Christine Bidaud-Garon, a Jean Moulin Lyon 3 Egyetem családjogi központjának vezetőhelyettese szerint problémás például a külföldi melegek franciaországi házassága. A francia jog szerint külföldi azonos nemű párok is összeházasodhatnak, kivéve néhány országot, akikkel a francia állam külön megállapodást kötött. A lengyelekre például Franciaországban is a saját házassági szabályaik vonatkoznak, így a lengyel azonos nemű párokat a francia hatóságok sem adhatják össze. Bidaud-Garon szerint az azonos neműek házassága alapvető érték Franciaországban, a közrend része, ezért ezek a külön megállapodások szerinte szembe mennek a francia joggal.
Problémás még a mesterséges megtermékenyítés szabályozása is. Franciaországban leszbikus párok nem kérhetnek anonim mesterséges megtermékenyítést, de ha egyikük elutazik Spanyolországba, vagy Belgiumba, ott gond nélkül elvégzik ezt a beavatkozást. Ha ezután a nő hazajön és megszüli a gyermekét, a párja, második anyukaként örökbe fogadhatja. Bidaud-Garon szerint ez a szabályozás értelmetlen, mert könnyen kijátszható és semmi sem szól mellette.
A házigazda André Hebbelinck, a flamand kormány magyarországi képviselője szerint a konferencia célja az volt, hogy párbeszédet teremtsenek. Szerintük nem kérdés, hogy a házasság lehetőségének nyitva kell állnia mindenki előtt, tekintet nélkül a szexuális orientációjára. Hasonló konferenciákat szerveznek egyébként Csehországban és Lengyelországban is.