Index Vakbarát Hírportál

Elnapolták Csatáry László tárgyalását

2013. július 11., csütörtök 11:26

A csütörtöki nyilvános ülésen születhetett volna döntés arról, hol kell letöltenie Csatáry Lászlónak a rá kiszabott életfogytiglani büntetést, a tárgyalást azonban határozatlan időre elnapolták, amíg kiderül, megkapta-e az idézést. A háborús bűntettel gyanúsított férfi ügye Magyarországon is megrekedt: a Fővárosi Törvényszék július 8-án felfüggesztette az ellene folyó büntetőeljárást, mivel az indoklás szerint egyszer már elítélték ugyanezért.

Határozatlan időre elnapolta csütörtökön a kassai kerületi bíróság azt a nyilvános ülést, amelyen a testületnek Csatáry László életfogytiglani szabadságvesztése letöltésének módjáról kellett volna döntést hoznia – közölte Marcela Gálová, a kassai kerületi bíróság szóvivője.

Az ülést azért napolták el, mert Csatáry László nem jelent meg a tárgyaláson, és a bíróság csütörtökig nem kapott értesítést arról, hogy Csatáry átvette-e az idézést – mondta a szóvivő. Az új tárgyalás időpontjáról azután születhet döntés, hogy tisztázódik, az elítélt átvette-e az idézést és ha nem, akkor erre miért nem került sor.

Csatáry Lászlót a nyilvános ülésen kijelölt védő képviselte. Marcela Gálová szerint az ügyvéd a bíróság előtt azt mondta: nem tudja, hogy Csatáry Lászlónak kézbesítették-e az idézést, mivel védencével a kijelölése óta nem sikerült felvennie a kapcsolatot.

A kassai bíróság szóvivője a további lépésekkel kapcsolatban azt mondta: ha a bírósághoz kézbesítetlenül érkezik vissza az idézést tartalmazó, június derekán küldött ajánlott levél, kéréssel fordulhatnak az ügyben illetékes magyar bírósághoz, hogy biztosítsa az idézés kézbesítését. Ha a kézbesítés után Csatáry László úgy dönt, hogy nem vesz részt a tárgyaláson, a bíróság már távollétében is döntést hozhat az ügyében. Várhatóan néhány hét telik el addig, amíg a kassai bíróság az idézés kézbesítése körüli dolgokat tisztázni tudja, és dönthet arról, mikorra tűzi ki a tárgyalás új időpontját

A kassai rendőrkapitányság háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség miatt indított büntetőeljárást Csatáry László ellen tavaly szeptemberben.

Előzmények

Miután a brit Sun bulvárlap riportere tavaly nyáron Budapesten megtalálta a világháborús bűnösként számon tartott Csatáryt, a férfi eljárás indult Magyarországon, aminek kapcsán tavaly július 18-án házi őrizetbe vették. A házi őrizet eredetileg 30 napra szólt volna, de azt először november 18-ig, majd február 18-ig meghosszabította a Budai Központi Kerületi Bíróság. A döntést azzal indokolták, hogy „az idős, de mozgási és helyváltoztatási képességét tekintve még mindig jó egészségi állapotban lévő” Csatáry külföldre szökne.

Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel Csatáry Lászlót 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt.

A magyar ügyészség emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsította Csatáry Lászlót, amiért akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat. A gyanú szerint Csatáry László  a második világháború alatt Kassán volt gettóparancsnok, és 1944 tavaszán felelős volt abban, hogy 15 700 zsidót Auschwitzba deportáltak.

A kassai szál

Kassán egy konkrét eset miatt vonták felelősségre Csatáryt tavaly szeptemberben. „A bűncselekményt az elkövetők Kassán 1945. január 10-én az államhatalom képviselőiként követték el, azáltal, hogy ok nélkül letartóztattak, majd a kassai rendőrkapitányság Moyzes utcai épületében fogva tartottak egy 17 éves kassai férfit. Az érintettet később kényszermunkára egy pontosabban nem meghatározott németországi helyszínre deportálták, ahonnan csak 1945. augusztus 14-én tért vissza Kassára” – pontosította az eljárás részleteit Jana Mesárová, kassai rendőrségi szóvivő.

A most 98 éves Csatáry novemberben tartott budapesti kihallgatásán azzal védekezett, hogy egy névrokonával keverhették össze, ugyanis állítása szerint élt akkoriban egy másik Csatáry nenű férfi is Kassán, aki a fiatalkorúak börtönének vezetője volt.

Decemberben a szlovák rendőrség bejelentette, hogy találtak egy koronatanút, aki túlélte az 1944-es kassai deportálásokat és pontos információi lehetnek Csatáry László akkori rendőrparancsnok tevékenységéről. A Fővárosi Főügyészség soron kívüli jogsegély-kérelemmel fordult a szlovák hatóságokhoz, hogy a tanút mielőbb kihallgathassák.

Márciusban a szlovák bíróság életfogytiglanra változtatta a Kassa Népbírósága által 1948-ban Csatáry László ellen hozott halálos ítéletet. A férfit a csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel után egynapos per során, a távollétében ítélték halálra „fasiszta megszállás és kollaboráció” bűncselekmények miatt. A jelenlegi szlovák jogrend szerint az ítélet ezzel végrehajthatóvá vált, annak kézbesítését követően pedig nemzetközi elfogatóparancsot lehet kiadni ellene.

Csatáry emiatt panaszt nyújtott be az ítélet átminősítése ellen, de ezt a szlovák legfelsőbb bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy a panaszt késve adta le. Márciusban a kassai kerületi bíróság felszólította Csatáry Lászlót: közölje, kíván-e védőügyvédet választani. Mivel erre nem került sor, a bíróság jelölt ki számára védőt, és egyidejűleg júliusra tűzte ki a nyilvános ülés időpontját.

A magyarországi eljárást felfüggesztették

Június 18-án a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett gyanúja miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez Csatáry László ellen. Az ügyészség szerint az 1942 őszén Kassára helyezett Csatáry László segédfogalmazóként 1944 tavaszától a városban létrehozott gettó lakóit puszta kézzel és kutyakorbáccsal rendszeresen bántalmazta nemre-, korra- és egészségi állapotra való tekintet nélkül

A téglagyári internáló-, illetőleg gyűjtőtáborban fogva tartott közel 12 000 főt 1944. május közepe és június eleje közötti időszakban tehervagonokba zsúfolva deportálták koncentrációs táborokba. A transzportok megszervezésében az ügyészség szerint Csatáry aktívan segédkezett.

Csatáry kegyetlenségét a vádirat szerint jól jellemzi, hogy az egyik transzport elindítása előtt szigorúan megtiltotta, hogy a kb. 80 fővel telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokra az embertelen körülmények megkönnyítése érdekében ablakokat vágjanak.

A büntetőeljárást a Fővárosi Törvényszék a múlt héten felfüggesztette. A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a vádiratban szereplő cselekményekért Csatáry Lászlót egyszer már elítélték. A bíróság szerint meg kell vizsgálni, hogy a volt kassai gettóparancsnok ügyében korábban meghozott halálos, majd életfogytiglanra változtatott ítélet érvényes lehet-e Magyarországon és ha igen, Csatáry László letöltheti-e itthon a büntetését.

Rovatok