A halott könyvvizsgáló, Szergej Magnyitszkij mellett távollétében elítélték a brit William Browdert is, aki az egyik legnagyobb oroszországi befektető céget vezette. A céget adócsalással vádolták, a bűnt szerinte hatósági személyek követték el, a vádak a volt kormányfő vejéig értek. Előzetes letartóztatásban halt meg, orvosi segítség elmaradása miatt. Amerikai-orosz konfliktust is szült az ügy.
A szovjet és az orosz igazságszolgáltatásban is példátlanul döntött csütörtökön a moszkvai bíróság, bűnösnek mondva ki Szergej Magnyitszkijt. A férfi ugyanis már csaknem négy éve halott.
Az előzetes letartóztatása alatt az orvosi segítség elmaradása miatt elhunyt Szergej Magnyitszkij elítélésének kimondását a vádlott halála ellenére a bíróság az ügyet övező társadalmi érdeklődéssel indokolta. Az érdeklődés kétségtelenül nagy volt, hiszen a 2008-ban őrizetbe vett férfi egy évvel későbbi halála az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatainak elhidegülését is fokozta.
Washington tavaly léptette életbe az úgynevezett Magnyitszkij-listát, amelyen az a 18 ügyész, bíró, orvos szerepel, akik az amerikaiak szerint felelősek lehetnek a férfi halálában. A listán lévők és rokonaik nem kaphatnak amerikai vízumot, és nem vezethetnek számlát amerikai bankokban. Számláikat befagyasztották Svájcban is.
Önmagában egy haláleset a vizsgálati fogságban nem váltott volna ki nemzetközi érdeklődést, és nem okozott volna nagyhatalmi diplomáciai konfliktust. Ám a halálakor csupán 37 éves Magnyitszkij a Firestone Duncan brit tanácsadó cég munkatársa volt, és ebben a minőségében ő végezte a Hermitage Capital Management brit befektetési társaság oroszországi érdekeltségeinek auditálását.
A cég orosz érdekeltségeivel szemben 2007-ben adócsalás vádjával eljárás indult. A könyvvizsgáló azonban nyilvánosan többször is azt állította, hogy a visszaéléseket valójában maga a rendőrséggel és a nyomozókkal, valamint az adóhatósággal kapcsolatban álló személyek követték el a cég korábban lefoglalt papírjaival és pecsétjeivel 2004 és 2007 között. Az 5,4 milliárd rubeles, akkori árfolyamon összesen 230 millió dolláros értékű csalásról Magnyitszkijnak állítólag bizonyítékai is voltak.
Eszerint a Hermitage Capitalhoz tartozó három vállalkozás 2006-ban befizetett 230 millió dollárnak megfelelő összeget nyereségadóként. Nem sokkal később a rendőrség lefoglalta a cégek papírjait, majd ismeretlenek ezt felhasználva fals szerződésekkel bírósághoz fordultak, amely helyt adott keresetüknek, miszerint a három cég egymilliárd dolláros tartozást halmozott fel. Ezután felülvizsgálták a cég könyvelését, és az új adatok szerint a három cégnek nem is volt haszna, amelyből adót fizethetett volna.
Ezért 2007-ben az új adatokra hivatkozva a cégek – illetve a mögötte álló új, a rendőrséggel és az adóhatósággal összejátszó személyek – visszaigényelték a korábban befizetett 230 millió dolláros nyereségadót. Az összeg még az év végén visszakerült az új számlákra, majd egy svájci bankon keresztül kikerültek az országból. (Az ügy kapcsán egy tulajdonost – vélhetően strómant – 2008-ban öt évre leültettek.)
Magnyitszkij vádjai – amelyek szerint az adóhatóság emberei is közreműködtek az ekkor már költségvetési pénzek elsíbolásában – magasra értek, hiszen a Szövetségi Adóhatóság (FNSZ) élén nem más állt, mint a korábbi kormányfő, Viktor Zubkov veje. (Anatolij Szergyukov később védelmi miniszter lett, tavaly a védelmi minisztérium ingatlanait érintő korrupciós botrányok miatt lemondott, de a vádak egyelőre csak beosztottjait érintik.)
Magnyitszkij nem sokkal azután került őrizetbe, hogy az állítólagos bizonyítékokról szólt. Halálát fogságban szerzett betegség, és az ahhoz köthető szívelégtelenség okozta. A Kremllel kritikus Novaja Gazeta hetilap a férfi halála után hosszabb cikket írt arról, hogy Magnyitszkij által felrajzolt rendőrségi korrupciós séma nem csak a Hermitage Capital érdekeltségeivel, de más cégek felhasználásával is működött. A lap szerint a rendőrség papírjai segítségével 11 milliárd rubelt – egy rubel kb 7,5 forint – sikkasztottak el a költségvetésből állami hivatalnokok 2009 és 2011 között.
„Olyan országról van szó, amely embereket ölet meg külföldön. És ha ennek az országnak a kormányfője fenyeget, akkor én nyugtalan vagyok” – nyilatkozta a Hermitage Capital elnöke a januári davosi világgazdasági fórum után. Az amerikai születésű, de ma már brit állampolgárságú William Browder újságírókra hivatkozva azt állította, hogy Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő kijelentette: kár, hogy Magnyitszkij halott, és kár, hogy Browder szabadlábon van.
A 2006-ig legnagyobb oroszországi befektetőként számon tartott Harmitage Capital elnöke nem jelent meg a moszkvai tárgyaláson, így továbbra is szabadlábon marad, feltéve, ha nem utazik Oroszországba: a bíróság ugyanis kilenc éve börtönre ítélte adóelkerülésért, amelyhez, az ítélet szerint, az ő felbujtására dolgozta ki Magnyitszkij a konstrukciót.
„Nem akarom mentegetni azokat, akik felelősek Magnyitszkij halálában, de azt hiszem, hogy a Magnyitszkij-lista elfogadásakor a Kongresszus nem cselekedett egészen jogszerűen” – mondta az Indexnek Szergej Mitrohin. A parlamenten kívülre szorult ellenzéki Jabloko párt vezetője szerint az amerikai törvényhozás bíróságként cselekedett, amikor felelősnek mondta ki Magnyitszkij halálában a listán szereplőket.
„A politikai lépésre politikai válasz született, még ha abszurd is. De a jelenlegi hatalom másképp nem tud reagálni" – mondta Mitrohin, aki szerint ennél többet nem lehet mondani az ügyről egy olyan országban, ahol valójában nincs igazságszolgáltatás. „A bíróság csupán eszköz a hatalom kezében" – jelentette ki a politikus, abszurdnak nevezve, hogy a sértett orosz hatalom egy halott emberről mondatta ki a bírósággal a bűnösséget. „Ez végleges szembefordulás a Nyugattal és az általa védett jogállamisággal és emberi jogokkal" – mondta a liberális politikus.
„Moszkva ezzel az ítélettel jelezte, hogy nem tűri el a belügyeibe való beavatkozást” – értelmezte a posztumusz ítéletet Marija Lipman. A moszkvai Carnegie Intézet munkatársa szerint ezt az elutasítást hangsúlyozta az is, hogy Magnyitszkij halálának ügyében nem ítéltek el senkit, sőt, a már említett stróman elítélésén kívül érdemi lépés sem történt azoknak a korrupciós sémáknak a felderítésére, amelyeket Magnyitszkij elég világosan leírt.
A közelmúltban azonban ebben is változás állt be: a három cég kapcsán ezúttal áfacsalás ügyében nyomoz a rendőrség, és már megjelent az első vádlott is, az adóhatóság egykori munkatársának személyében.
Lipman szerint nemzetközi visszhangot sem váltott volna ki Magnyitszkij halála, ha Browder nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a történtek ne merüljenek feledésbe. „Nem lehetett könnyű a kongresszusig vinni az ügyet, különösen, hogy a Magnyitszkij-lista jóváhagyását Barack Obama is ellenezte" – mondta az elemző.
A befektetési társaság Browder bevallása szerint 2004 körül állt a csúcson, amikor négy és félmilliárd dollárnyi befektetést kezelt. Ebben olaj-és gázipari vállalatok részvényei – köztük a Gazproméi – voltak. Browder, akit a hatóságok 2005 novembere óta nem engednek Oroszországba egy korábbi interjújában elmondta: 2004 végéig úgy érezte, hogy Putyin az oligarchák és a korrupció ellen valódi harcot vív, amelynek célja a jogállam megteremtése.
A Jukosz olajtársaság elnöke, Mihail Hodorkovszkij 2003-as letartóztatását is ekként értelmezte – Browder szerint a Harmitage Capital az olajcég machinációi miatt elvesztette a Juokszba fektetett pénzének 99 és fél százalékát –, és üdvözölte az egykori leggazdagabb orosz ellen megindított eljárást. „Pedig Putyin csak maga köré gyűjtötte a lojális oligarchákat, hogy ő váljon a legnagyobb oligarchává" – értékelte át a történteket Browder.