Egyetlen titkosszolgálat – beleértve a miénket – sem lenne képes hozzájutni azokhoz a titkokhoz, amelyek én őrzök. Magától értetődő, hogy ezeket kínzás hatására sem adnám ki – írta a Guardian által közölt levelében Edward Snowden.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori munkatársa, aki nyilvánosságra hozta az amerikai szolgálatok golobális lehallgatási gyakorlatát, a brit lap által közölt levelet Gordon Humphreysnak írta. Az amerikai szenátor támogatásáról biztosította a szivárogtatásért menekülő Snowdent, aki hazájából Hongkongba, majd június 23-án Moszkvába utazott, hogy onnan Latin-Amerikába távozzon. Erre azonban már nem került sor, így a Moszkva-Seremetyjevói repülőtéren rekedt Snowden végül Oroszországhoz fordult menedékkérelemért. Bár a kínzás nem hat rá, keddi kérelmét épp azzal indokolta, hogy a halálbüntetés lehetősége mellett a kínzástól is tart, ami az Egyesül Államokban várhat rá.
„A titkosszolgálatok vacakolásainál fontosabban az államközi kapcsolatok” – jelentette ki Vlagyimir Putyin szerdán. Az orosz államfő szerint elfogadhatatlan minden olyan tevékenység, amely árthat az orosz–amerikai kapcsolatoknak.
Putyin nyilatkozatai már korábban is arra utaltak, hogy terhére van a 30 éves amerikai. Bár szükség esetén nem zárkózott el attól, hogy menedéket biztosítson az általa ironikusan Andrej Szaharovhoz hasonlított Snowdennek, kijelentette: erre csak akkor kerülhet sor, ha felhagy a további szivárogtatással.
Snowdentől vélhetően Kína is igyekezett megszabadulni, ezért engedte ki az országból érvénytelenített útlevele ellenére. A moszkvai tranzitállomáson pedig hiába kért összesen 21 országtól védelmet, különböző ürüggyel mindenki elzárkózott. Legtöbbször úgy, hogy csak akkor készek megadni a státuszt, ha a kérvényező megjelenik az országban.
Moszkvának gondot okozott, hogy a menedékkérelem elbírálásával feleslegesen terhelte volna az amúgy sem felhőtlen orosz–amerikai viszonyt, ám a washingtoni kiadatással szélesebb nemzetközi téren vívott volna ki ellenszenvet.
A gordiuszi csomót azzal vágta el Snowden – vélhetően orosz javaslatra –, hogy csupán ideiglenes menekültstátuszt kért. Ennek elbírálásához nem kell az elnök jóváhagyása, elég a Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) engedélye. Ráadásul az elbírálás három hónapot vesz igénybe, amely szükség esetén további három hónappal meghosszabbítható – ez alatt az idő alatt Snowden ott lesz, ahol eddig: a Seremetyjevói repülőtér tranzitvárójában, derült ki a newsru.com által idézett Anatolij Kucserena, Snowden jogi konzultációkkal megbízott jogászának szavaiból.
Az engedély legfeljebb egy évre adható meg, igaz, ezután új eljárás keretében az FMSZ megújíthatja azt. Ellentétben az állandó menekültstátusszal, nem jár szociális juttatással. Kimerül a a munkavállalási engedélyben és az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosításában.
Úgy tűnik, elhárult a veszélye annak, hogy a Snowden keltette probléma miatt ne tudjon találkozni egymással Barack Obama és Putyin szeptemberben Szentpéterváron, amikor az orosz történelmi főváros ad majd helyt a G-20 konferenciájának.
Ez már csak azért is fontos, mert számos kérdésben – Szíria, Irán és az atomarzenál további szűkítése terén – vannak viták Moszkva és Washington között, ám a felek szerint pozitív irányban haladnak a tárgyalások.
Mindkét fél a legmagasabb szinten hangsúlyozta, hogy nem szeretnék mérgezni a két ország viszonyát Snowden ügye miatt – írta a Nyezaviszimaja Gazeta. Igaz, radikálisabb hangok is hallatszottak: a republikánus Lindsey Graham felvetette, hogy Snowden kiadatásának megtagadása esetén az Egyesült Államoknak bojkottálnia kellete a Szocsiban jövőre tartandó téli olimpiai játékokat.